Brutálisan drága lett a közép- és emelt szintű érettségik vizsgadíja - itt a 2024-es árlista

A minimálbér-emeléssel együtt nemcsak a fizetések és a szociális juttatások összege, de számos további költség, például az érettségik vizsgadíja is növekszik. Mutatjuk, mennyit, és mikor kell fizetnetek a közép- és emelt szintű vizsgákért 2024-ben.

  • Székács Linda

A középszintű érettségi vizsgadíja 2024-től tantárgyanként 40, az emelt szintű vizsgáé tantárgyanként 67 ezer forint - olvasható az Oktatási Hivatal honlapján.

A vizsgák árait minden évben a minimálbér összegéhez igazítják, ami 2024-ben bruttó 266 800 forint. A középszintű érettségi vizsgáért a minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a vizsgázóknak az Oktatási Hivatal számára, míg az emelt szintű vizsgáért cserébe már a minimálbér 25 százalékának ezer forintra kerekített összegét. Így jön ki tehát, hogy 2024-ben a középszintű vizsga 40, az emelt szintű vizsga költsége pedig tantárgyanként 67 ezer forint.

Ez egyébként a 2023-as díjakhoz képest középszinten 5 ezer forintos, emelt szinten pedig 9 ezer forintos drágulást jelent.

Kiknek kell érte fizetni?

Az OH tájékoztatása szerint az érettségi - az intézmény fenntartójától függetlenül - ingyenes a tanulói jogviszony (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszony) ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig.

Nem kell fizetni továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgájáért. Illetve ingyenes az érettségi végzettséggel rendelkezők, szakgimnáziumi tanulóknak egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsgája és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga is.

Mindenki másnak azonban, aki szeretne érettségi vizsgát tenni, nagyon mélyen a zsebébe kell nyúlni.

A vizsgadíjakról bővebben ide kattintva olvashattok.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.