Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A minimálbér-emeléssel együtt nemcsak a fizetések és a szociális juttatások összege, de számos további költség, például az érettségik vizsgadíja is növekszik. Mutatjuk, mennyit, és mikor kell fizetnetek a közép- és emelt szintű vizsgákért 2024-ben.
A középszintű érettségi vizsgadíja 2024-től tantárgyanként 40, az emelt szintű vizsgáé tantárgyanként 67 ezer forint - olvasható az Oktatási Hivatal honlapján.
A vizsgák árait minden évben a minimálbér összegéhez igazítják, ami 2024-ben bruttó 266 800 forint. A középszintű érettségi vizsgáért a minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a vizsgázóknak az Oktatási Hivatal számára, míg az emelt szintű vizsgáért cserébe már a minimálbér 25 százalékának ezer forintra kerekített összegét. Így jön ki tehát, hogy 2024-ben a középszintű vizsga 40, az emelt szintű vizsga költsége pedig tantárgyanként 67 ezer forint.
Ez egyébként a 2023-as díjakhoz képest középszinten 5 ezer forintos, emelt szinten pedig 9 ezer forintos drágulást jelent.
Kiknek kell érte fizetni?
Az OH tájékoztatása szerint az érettségi - az intézmény fenntartójától függetlenül - ingyenes a tanulói jogviszony (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszony) ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig.
Nem kell fizetni továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgájáért. Illetve ingyenes az érettségi végzettséggel rendelkezők, szakgimnáziumi tanulóknak egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsgája és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga is.
Mindenki másnak azonban, aki szeretne érettségi vizsgát tenni, nagyon mélyen a zsebébe kell nyúlni.
A vizsgadíjakról bővebben ide kattintva olvashattok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.