Brutálisan drága lett a közép- és emelt szintű érettségik vizsgadíja - itt a 2024-es árlista

A minimálbér-emeléssel együtt nemcsak a fizetések és a szociális juttatások összege, de számos további költség, például az érettségik vizsgadíja is növekszik. Mutatjuk, mennyit, és mikor kell fizetnetek a közép- és emelt szintű vizsgákért 2024-ben.

  • Székács Linda

A középszintű érettségi vizsgadíja 2024-től tantárgyanként 40, az emelt szintű vizsgáé tantárgyanként 67 ezer forint - olvasható az Oktatási Hivatal honlapján.

A vizsgák árait minden évben a minimálbér összegéhez igazítják, ami 2024-ben bruttó 266 800 forint. A középszintű érettségi vizsgáért a minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a vizsgázóknak az Oktatási Hivatal számára, míg az emelt szintű vizsgáért cserébe már a minimálbér 25 százalékának ezer forintra kerekített összegét. Így jön ki tehát, hogy 2024-ben a középszintű vizsga 40, az emelt szintű vizsga költsége pedig tantárgyanként 67 ezer forint.

Ez egyébként a 2023-as díjakhoz képest középszinten 5 ezer forintos, emelt szinten pedig 9 ezer forintos drágulást jelent.

Kiknek kell érte fizetni?

Az OH tájékoztatása szerint az érettségi - az intézmény fenntartójától függetlenül - ingyenes a tanulói jogviszony (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszony) ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig.

Nem kell fizetni továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgájáért. Illetve ingyenes az érettségi végzettséggel rendelkezők, szakgimnáziumi tanulóknak egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsgája és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga is.

Mindenki másnak azonban, aki szeretne érettségi vizsgát tenni, nagyon mélyen a zsebébe kell nyúlni.

A vizsgadíjakról bővebben ide kattintva olvashattok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.