Érettségi, felvételi, tanítási szünetek - itt van a 2023/24-es tanév második félévének menetrendje

Bár még néhány napig otthon pihenhettek, ha a közoktatásban tanultok, érdemes már most átgondolni, hogy milyen fontos teendők várnak rátok a tanév második felében, főleg akkor, ha ebben a tanévben felvételiztek középiskolába vagy egyetemre. Összeszedtük nektek a második félév legfontosabb dátumait.

  • Székács Linda

A 2023/24-es tanév első féléve hivatalosan 2024. január 19-én ér véget. Az iskolák 2024. január 26-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.

Ezen felül az év első hónapjának egyik legfontosabb időpontja január 20. lesz a középiskolába készülő negyedikes, hatodikos vagy nyolcadikos tanulók számára, ők ugyanis ezen a napon írják a központi írásbeli felvételit magyarból és matematikából. A vizsga délelőtt 10-kor kezdődik. Azok a tanulók, akik valamilyen alapos oknál fogva nem tudnak részt venni rajta, január 30-án délután 14 órakor pótolhatják.

Az írásbeli felvételi eredményeiről várhatóan 2024. február 9-ig értesítenek mindenkit az Oktatási Hivatal által meghatározott módon, és ezen a napon derülnek ki az Arany János Tehetséggondozó Programba és az Arany János Kollégiumi Programba jelentkezők eredményei is.

Ezt követően kell leadnotok a jelentkezéseteket a kiválasztott középiskolákba, amit 2024. február 21-ig tehettek meg.

A szóbeli vizsgákat 2024. március 4-20. között tartják majd, az eredmények pedig várhatóan 2024. május 2-án fognak kiderülni, a beiratkozások pedig június 26-28. között lesznek.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Tavaszi szünet

A tavaszi szünet a közoktatásban tanuló diákok számára 2024. március 28-tól április 6-ig fog tartani. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. március 27. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap pedig 2024. április 8. (hétfő) lesz. A technikumban tanuló diákoknak 2024. március 27-től (szerda) április 3-ig (szerda) tart majd a tavaszi pihenője.

Érettségi

Az érettségizők utolsó tanítási napja 2024. május 3-án lesz. Ezen a napon a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelivel kezdetét veszik az írásbeli vizsgák, amik május 27-én az olasz nyelvvel érnek véget.

Az emelt szintű szóbeliket 2024. június 5–12. között, a középszintű szóbeli vizsgákat pedig 2024. június 17–28. között tartják majd.

A tavaszi érettségi pontos vizsgabeosztását ide kattintva éritek el.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Egyetemi felvételi

Az egyetemek szeptemberben induló képzéseire 2024. február 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket. Eddig a napig kell hitelesítenetek is azt, amit kizárólag online, az Ügyfélkapu rendszerén keresztül tehettek meg.

Ha eddig a napig nem sikerül valamilyen dokumentumot feltöltenetek - például érettségi bizonyítványt, nyelvvizsgát, egyéb többletpontot igazoló dokumentumokat - a 2024. március 25-től július 10-ig tartó ügyintézési és hiánypótlási időszak alatt ezeket bármikor pótolhatjátok. A ponthatárokat várhatóan 2024. július 24-én fogják kihirdetni.

Nyári szünet

A 2023/24-es tanév utolsó tanítási napja 2024. június 21-én (péntek) lesz.

A teljes tanév rendjét ebben a cikkünkben nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.