Mesterképzés: ilyen szempontok alapján számolják a pontjaitokat

A februárban induló egyetemi képzések jelentkezési határideje már lejárt, az általános felvételi eljárás viszont még nem kezdődött el. Bármikor is felvételiztek azonban valamelyik egyetem mesterképzésére, fontos tudnotok, hogy a pontszámítás ebben az esetben nem úgy történik, mint amikor alapszakra jelentkeztetek.

  • Székács Linda

Az egyik legszembetűnőbb különbség, hogy 500 pontos rendszer helyett a mesterképzésre jelentkezés során csak maximum 100 pontot szerezhettek, az érettségitek és a középiskolai tanulmányi eredményeitek pedig már nem számítanak, helyette az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy mi alapján döntik el, kiket szeretnének felvenni a meghirdetett képzéseikre.

"A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a saját szabályzatában határozza meg azzal a megkötéssel, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a meghatározott pontszám (100 pont) 50 százalékát eléri" - írják a felvi.hu-n.

A leggyakrabban alkalmazott pontszámítási módok a(z)

  • oklevél minősítése,
  • oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
  • záróvizsga eredménye,
  • felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga,
  • szóbeli felvételi elbeszélgetés,
  • szóbeli felvételi vizsga,
  • írásbeli felvételi vizsga,
  • írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),
  • oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),
  • tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,
  • szakmai alkalmassági vizsga,
  • megszerzett szakmai gyakorlat,

de akár gyakorlati vizsgát és motivációs beszélgetést is szervezhetnek az intézmények.

 

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.