126 449 jelentkező közül végül 94 785-en felvételiztek sikeresen valamelyik hazai egyetem képzésére - közölte a számokat csütörtökön az Oktatási Hivatal. Az adatok szerint ez húszezernél is több új hallgatót jelent, mint 2022-ben, hasonlóan magas számok pedig utoljára 2011-ben voltak: abban az évben majdnem 141 ezer felvételizőből 98 144-en jutottak be valamilyen felsőoktatási képzésre. Nem meglepő tehát, hogy feltehetően az összes intézményben felvételi rekordok születtek.
A legtöbb új hallgató a korábbi évekhez hasonlóan idén is a budapesti székhelyű Eötvös Loránd Tudományegyetem valamelyik képzésen kezdheti majd a szeptembert. Az egyetem lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint az általános felvételi eljárás során 12 225 új diákot vettek fel, közülük alapszakra 7802, felsőoktatási szakképzésre 180, mesterszakra 2964, osztatlan szakra pedig 1279 fő nyert felvételt.
A legtöbb hallgatót, összesen 2278-at a Bölcsészettudományi Kar (2278) vesz fel, amelyet a Gazdálkodástudományi Kar (2226), majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1546) követ, a legnagyobb létszámmal induló alap-és osztatlan szakok pedig a
- jogász (818),
- a programtervező informatikus (687),
- a gyógypedagógia (612),
- és a pszichológia (431).
A mesterszakok közül pedig a vezetés és szervezés (280), a pszichológia (276), a pénzügy (203), valamint a marketing (148).
Magas hallgatói létszámok születtek ugyanakkor a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen is.
A BGE-re - ahogy arról már beszámoltunk - idén 6474 új hallgatót vettek fel. Az Óbudai Egyetemen 27,2 százalékkal nőtt a felvett diákok száma, a Károlira pedig 3261 új hallgató nyert felvételt, ami az egyetem 30 éves fennállásának legmagasabb létszáma, míg a Műegyetemre 5 százalékkal több hallgató került be idén, ami az intézmény közleménye szerint azért is nagy teljesítmény, mert náluk
az összes meghirdetett képzésen maradtak az emelt szintű érettségi követelmények.
Taroltak a vidéki intézmények
Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint az idei felvételi során 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvettek száma, ami azt jelenti, hogy minden második diákot ilyen intézménybe vettek fel.
"A Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza háromszögbe idén négyezerrel több diákot vettek fel, a Dunaújvárosi Egyetemen 130 százalékkal nőtt a felvettek száma, a kecskeméti Neumann János Egyetemen 71 százalékos az emelkedés, a veszprémi Pannon Egyetemen 58 százalék, a Soproni Egyetemen pedig 76 százalék" - hangzott el az államtitkár csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján.
A Debreceni Egyetemre minden eddiginél több jelentkező került be: a számuk meghaladja a nyolcezret, ami a pótfelvételi eljárást követően, valamint a határon túli jelentkezőkkel és az angol nyelvű szakokra felvételizőkkel együtt várhatóan több mint tizenegyezerre nő szeptemberre, a Szegedi Tudományegyetemre pedig egészen pontosan 7896 új hallgató került be, de hasonló okokból kifolyólag ez a szám több mint 9000 főre növekedhet, mire eljön az egyetemkezdés ideje.
Az ország több településén is jelen lévő Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen is rekordot döntött a felvettek száma, hiszen idén minden eddiginél többen, összesen 3367-en kerültek be erre az egyetemre, de 1030 főről 1920-ra nőtt a Nyíregyházi Egyetemre felvett diákok száma is, a Miskolci Egyetemen pedig 3644-en kezdhetik majd a szeptembert, és még az olyan kisebb intézményekben is rekordok születtek, mint a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola, melynek pedagógusképzéseire idén közel háromszor annyian kerültek be, mint a tavalyi évben.
Nem csak középiskolás diákok felvételiztek
A sajtótájékoztatón Hankó Balázs másféle felvételi rekordokról is beszámolt, vettek fel ugyanis 77 éves diákot germanisztikára, 73 évest dizájnernek, 72 évest informatikatanárnak és 70 évest jogász képzésre.
A 2023-as felvételi ponthatárokat itt találjátok.
