BGE ponthatárok: a legnépszerűbb szakokhoz elég volt 410 pontra belőni az érettségit

A Budapesti Gazdasági Egyetemre bejutni nem volt annyira nehéz, mint mondjuk a Corvinusra: legnépszerűbb szakokra ha valaki önköltségen akart bejutni, megtehette már 330 pont körül

  • Kacskovics Mihály Béla

Az összes ponthatárt ide kattintva tudjátok megnézni.

Mutatjuk az egyetem legnépszerűbb, magyar nyelvű szakjainak ponthatárait:

  • kereskedelem és marketing: állami támogatással: 401 önköltséges: 280
  • nemzetközi gazdálkodás: állami támogatással: 401 önköltséges: 280
  • gazdálkodás és menedzsment: állami támogatással: 407 önköltséges: 328
  • pénzügy és számvitel: állami támogatással: 404 önköltséges: 318

Közvetítésünket a ponthatárokról pedig itt tudod követni:

Eljött a ponthatárok napja - kövessétek velünk élőben!

Ahogy az érettségik idején, úgy a felvételi pontszámok kihirdetésekor is érdemes velünk tartanotok. Egész délután és este érkezünk a legújabb hírekkel, pontszámokkal, tippekkel és korábbi összefoglaló anyagainkkal, de élőben tudósítunk a Budapest Parkban megrendezett Pont Ott Partiról is.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.