Ilyen ponthatárokkal lehetett bekerülni a legnépszerűbb műszaki képzésekre

Milyenek a ponthatárok a tíz legnépszerűbb műszaki alapképzésen? Mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni gépészmérnöki, építészmérnöki vagy éppen műszaki menedzser képzésre.

  • Székács Linda
  • Tornyos Kata

A 2023-as felvételi ponthatárai (nappali, állami ösztöndíjas):

gépészmérnöki

  • BME: 310 pont
  • DUE: 164 pont
  • NJE:  232 pont
  • ELTE: 320 (Szombathely)

villamosmérnöki

  • BME: 333 pont
  • SZE: 280 pont
  • SZTE: 282 pont

építészmérnöki

  • BME: 423 pont
  • DE: 344 pont
  • PTE: 365 pont

járműmérnöki

  • BME: 331 pont
  • NYE: 270 pont
  • SZE: 288 pont

mechatronikai mérnöki

  • BME: 414 pont
  • MATE: 280 pont
  • OE: 264 pont

építőmérnöki

  • BME: 310 pont
  • NKE: 261 pont
  • PTE: 328 pont

műszaki menedzser

  • OE: 268 pont
  • GFE: 180 pont
  • PE: 289 pont

vegyészmérnöki

  • BME: 398 pont
  • PE: 304 pont
  • SZTE: 280 pont

biomérnöki

  • BME: 360 pont
  • DE: 298 pont
  • SZTE: 248 pont

logisztikai mérnöki

  • NJE: 235 pont
  • ME: 244 pont
  • SZE: 306 pont

A 2023-as felvételi ponthatárokról szóló cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.