Ilyen ponthatárokkal lehetett bekerülni a legnépszerűbb műszaki képzésekre

Milyenek a ponthatárok a tíz legnépszerűbb műszaki alapképzésen? Mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni gépészmérnöki, építészmérnöki vagy éppen műszaki menedzser képzésre.

  • Székács Linda
  • Tornyos Kata

A 2023-as felvételi ponthatárai (nappali, állami ösztöndíjas):

gépészmérnöki

  • BME: 310 pont
  • DUE: 164 pont
  • NJE:  232 pont
  • ELTE: 320 (Szombathely)

villamosmérnöki

  • BME: 333 pont
  • SZE: 280 pont
  • SZTE: 282 pont

építészmérnöki

  • BME: 423 pont
  • DE: 344 pont
  • PTE: 365 pont

járműmérnöki

  • BME: 331 pont
  • NYE: 270 pont
  • SZE: 288 pont

mechatronikai mérnöki

  • BME: 414 pont
  • MATE: 280 pont
  • OE: 264 pont

építőmérnöki

  • BME: 310 pont
  • NKE: 261 pont
  • PTE: 328 pont

műszaki menedzser

  • OE: 268 pont
  • GFE: 180 pont
  • PE: 289 pont

vegyészmérnöki

  • BME: 398 pont
  • PE: 304 pont
  • SZTE: 280 pont

biomérnöki

  • BME: 360 pont
  • DE: 298 pont
  • SZTE: 248 pont

logisztikai mérnöki

  • NJE: 235 pont
  • ME: 244 pont
  • SZE: 306 pont

A 2023-as felvételi ponthatárokról szóló cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.