Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Közzétette az idei érettségi vizsgák eredményeit az Oktatási Hivatal. A friss, összesített adatok alapján a magyar diákok idén 3,83-as átlagot produkáltak a vizsgákon. A kötelező tárgyakból középszinten a magyar és a történelem sikerült legjobban, a nyelvekből viszont tavalyhoz képest romlottak az eredmények, a fizikából, kémiából és informatikából érettségizők viszont továbbra is magas pontszámokat értek el.
A korábban már publikált számok szerint a tavaszi vizsgaidőszakban több mint 111 ezer diák tett érettségi vizsgát, akik a most nyilvánossá vált eredmények alapján összesítve 3,83-as átlagot értek el, ezzel csak egy egészen picivel maradva el a tavalyi eredménytől, amikor 131 571 vizsgázó 3,84-es átlagot teljesített.
Bár az összesített átlag tehát minimálisan elmarad a tavalyitól, bizonyos tárgyakból még így is jobb eredményeket értek el az idén vizsgázó végzős diákok, mint a tavalyiak.
Magyar nyelv és irodalomból például középszinten átlagosan 65,95 százalékot értek el, szemben a tavalyi 65,43-as átlaggal, de javultak az eredmények történelemből is, hiszen, míg a tavalyi átlageredmény 61,05 volt, addig idén már 62,60, ami az elmúlt 5 év átlageredményeihez képest 4,12 százalékos emelkedést jelent.
Matekból ugyanakkor némileg gyengébben sikerültek a vizsgák, mint a tavalyi évben, amikor a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta először született 55,28 százalékos átlag. Ez nem csak kifejezetten magas átlagnak, de rekorderedménynek is számított 2022-ben, mivel a kötelező tárgyak közül általában a matek eredményei sikerülnek a legrosszabbul, átlagosan 48 és 52 százalék között.
Idén egyébként a diákok átlagosan 53,09 százalékos átlagot szereztek matemaikából, ami tehát nagy romlásnak tűnhet a tavalyi eredményhez képest, valójában viszont nem kiugró, mivel az átlageredmény 2021-ben 51,24 százalék volt, 2019-ben pedig mindössze 48,90.

Romlás figyelhető meg ugyanakkor angolból is. Idén a középszintű angol érettségi vizsgán a diákok átlagosan 61,76 százalékot értek el, míg tavaly ez a szám 69,36 százalék volt, ami tehát drasztikus romlás az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de romlott a teljesítmény németből is, amiből tavaly 59,70 százalék volt az átlag, idén viszont 55,16.
Fizikából és kémiából születtek a legjobb eredmények
Bár ezekből a tárgyakból - mivel választhatóak - jóval kevesebben érettségiznek, a legjobb eredmények fizikából, kémiából és informatikából születtek. Ez egyébként nem újdonság, hiszen évről évre ebből a három tárgyból sikerülnek a legjobban a vizsgák.
Idén a fizikából középszinten vizsgázók átlageredménye 76,96 százalék lett, míg kémiából 71,41 százalékot, informatikából pedig 70,13 százalékot értek el.
Emelt érettségi
Nem csak a középszintű, de az emelt szintű érettségi vizsgák eredményeit is megosztotta az Oktatási Hivatal. Ezek jellemzően jobban sikerülnek, mint a középszintű vizsgák, nem meglepő módon tehát idén is erősebb eredmények születtek. Magyar nyelv és irodalomból 68,41-es átlagot értek el, történelemből 65,16, matematikából pedig 71,74 százalékot, ami 3,42 százalékkal jobb, mint a tavalyi emelt matematika eredmények.

Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.