Közzétette az idei érettségi vizsgák eredményeit az Oktatási Hivatal. A friss, összesített adatok alapján a magyar diákok idén 3,83-as átlagot produkáltak a vizsgákon. A kötelező tárgyakból középszinten a magyar és a történelem sikerült legjobban, a nyelvekből viszont tavalyhoz képest romlottak az eredmények, a fizikából, kémiából és informatikából érettségizők viszont továbbra is magas pontszámokat értek el.
A korábban már publikált számok szerint a tavaszi vizsgaidőszakban több mint 111 ezer diák tett érettségi vizsgát, akik a most nyilvánossá vált eredmények alapján összesítve 3,83-as átlagot értek el, ezzel csak egy egészen picivel maradva el a tavalyi eredménytől, amikor 131 571 vizsgázó 3,84-es átlagot teljesített.
Bár az összesített átlag tehát minimálisan elmarad a tavalyitól, bizonyos tárgyakból még így is jobb eredményeket értek el az idén vizsgázó végzős diákok, mint a tavalyiak.
Magyar nyelv és irodalomból például középszinten átlagosan 65,95 százalékot értek el, szemben a tavalyi 65,43-as átlaggal, de javultak az eredmények történelemből is, hiszen, míg a tavalyi átlageredmény 61,05 volt, addig idén már 62,60, ami az elmúlt 5 év átlageredményeihez képest 4,12 százalékos emelkedést jelent.
Matekból ugyanakkor némileg gyengébben sikerültek a vizsgák, mint a tavalyi évben, amikor a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta először született 55,28 százalékos átlag. Ez nem csak kifejezetten magas átlagnak, de rekorderedménynek is számított 2022-ben, mivel a kötelező tárgyak közül általában a matek eredményei sikerülnek a legrosszabbul, átlagosan 48 és 52 százalék között.
Idén egyébként a diákok átlagosan 53,09 százalékos átlagot szereztek matemaikából, ami tehát nagy romlásnak tűnhet a tavalyi eredményhez képest, valójában viszont nem kiugró, mivel az átlageredmény 2021-ben 51,24 százalék volt, 2019-ben pedig mindössze 48,90.
Romlás figyelhető meg ugyanakkor angolból is. Idén a középszintű angol érettségi vizsgán a diákok átlagosan 61,76 százalékot értek el, míg tavaly ez a szám 69,36 százalék volt, ami tehát drasztikus romlás az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de romlott a teljesítmény németből is, amiből tavaly 59,70 százalék volt az átlag, idén viszont 55,16.
Fizikából és kémiából születtek a legjobb eredmények
Bár ezekből a tárgyakból - mivel választhatóak - jóval kevesebben érettségiznek, a legjobb eredmények fizikából, kémiából és informatikából születtek. Ez egyébként nem újdonság, hiszen évről évre ebből a három tárgyból sikerülnek a legjobban a vizsgák.
Idén a fizikából középszinten vizsgázók átlageredménye 76,96 százalék lett, míg kémiából 71,41 százalékot, informatikából pedig 70,13 százalékot értek el.
Emelt érettségi
Nem csak a középszintű, de az emelt szintű érettségi vizsgák eredményeit is megosztotta az Oktatási Hivatal. Ezek jellemzően jobban sikerülnek, mint a középszintű vizsgák, nem meglepő módon tehát idén is erősebb eredmények születtek. Magyar nyelv és irodalomból 68,41-es átlagot értek el, történelemből 65,16, matematikából pedig 71,74 százalékot, ami 3,42 százalékkal jobb, mint a tavalyi emelt matematika eredmények.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
