Közzétette az idei érettségi vizsgák eredményeit az Oktatási Hivatal. A friss, összesített adatok alapján a magyar diákok idén 3,83-as átlagot produkáltak a vizsgákon. A kötelező tárgyakból középszinten a magyar és a történelem sikerült legjobban, a nyelvekből viszont tavalyhoz képest romlottak az eredmények, a fizikából, kémiából és informatikából érettségizők viszont továbbra is magas pontszámokat értek el.
A korábban már publikált számok szerint a tavaszi vizsgaidőszakban több mint 111 ezer diák tett érettségi vizsgát, akik a most nyilvánossá vált eredmények alapján összesítve 3,83-as átlagot értek el, ezzel csak egy egészen picivel maradva el a tavalyi eredménytől, amikor 131 571 vizsgázó 3,84-es átlagot teljesített.
Bár az összesített átlag tehát minimálisan elmarad a tavalyitól, bizonyos tárgyakból még így is jobb eredményeket értek el az idén vizsgázó végzős diákok, mint a tavalyiak.
Magyar nyelv és irodalomból például középszinten átlagosan 65,95 százalékot értek el, szemben a tavalyi 65,43-as átlaggal, de javultak az eredmények történelemből is, hiszen, míg a tavalyi átlageredmény 61,05 volt, addig idén már 62,60, ami az elmúlt 5 év átlageredményeihez képest 4,12 százalékos emelkedést jelent.
Matekból ugyanakkor némileg gyengébben sikerültek a vizsgák, mint a tavalyi évben, amikor a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta először született 55,28 százalékos átlag. Ez nem csak kifejezetten magas átlagnak, de rekorderedménynek is számított 2022-ben, mivel a kötelező tárgyak közül általában a matek eredményei sikerülnek a legrosszabbul, átlagosan 48 és 52 százalék között.
Idén egyébként a diákok átlagosan 53,09 százalékos átlagot szereztek matemaikából, ami tehát nagy romlásnak tűnhet a tavalyi eredményhez képest, valójában viszont nem kiugró, mivel az átlageredmény 2021-ben 51,24 százalék volt, 2019-ben pedig mindössze 48,90.
Romlás figyelhető meg ugyanakkor angolból is. Idén a középszintű angol érettségi vizsgán a diákok átlagosan 61,76 százalékot értek el, míg tavaly ez a szám 69,36 százalék volt, ami tehát drasztikus romlás az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de romlott a teljesítmény németből is, amiből tavaly 59,70 százalék volt az átlag, idén viszont 55,16.
Fizikából és kémiából születtek a legjobb eredmények
Bár ezekből a tárgyakból - mivel választhatóak - jóval kevesebben érettségiznek, a legjobb eredmények fizikából, kémiából és informatikából születtek. Ez egyébként nem újdonság, hiszen évről évre ebből a három tárgyból sikerülnek a legjobban a vizsgák.
Idén a fizikából középszinten vizsgázók átlageredménye 76,96 százalék lett, míg kémiából 71,41 százalékot, informatikából pedig 70,13 százalékot értek el.
Emelt érettségi
Nem csak a középszintű, de az emelt szintű érettségi vizsgák eredményeit is megosztotta az Oktatási Hivatal. Ezek jellemzően jobban sikerülnek, mint a középszintű vizsgák, nem meglepő módon tehát idén is erősebb eredmények születtek. Magyar nyelv és irodalomból 68,41-es átlagot értek el, történelemből 65,16, matematikából pedig 71,74 százalékot, ami 3,42 százalékkal jobb, mint a tavalyi emelt matematika eredmények.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
