Közeleg a ponthatárhúzás: itt van minden fontos tudnivaló a felvételiről egy helyen

Alig több mint két hét van hátra a 2023-as felsőoktatási felvételi ponthatárainak kihirdetéséig. Összeszedtünk nektek minden fontos tudnivalót arról, mit kell addig még tennetek, és hogyan számolják a felvételi pontjaitokat.

  • Székács Linda
Ügyintézés

Július 12-én lejár az ügyintézés határideje, tehát már csak holnap éjfélig fértek hozzá az E-felvételi rendszeréhez. Ezért, ha még nem tettétek meg, eddig az időpontig van lehetőségetek

  • adatmódosításra,
  • a jelentkezési sorrendetek egyszeri módosítására,
  • dokumentumpótlásra,
  • illetve hiánypótlásra

feltéve persze, ha ezek közül bármelyiket is szükségesnek érzitek. Legyetek körültekintőek azonban, hiszen ezt követően már nem fértek hozzá a felvételi rendszeréhez, így ha valamit elfelejtettetek időben feltölteni, ez már nem számíthat bele a pontjaitokba. A rendszer július 12-én éjfélkor lezár és elkezdődik a felvételi pontok kiszámítása, ami egészen a ponthatárhúzást megelőző napokig is eltarthat.

Miből állnak össze a felvételi pontok?

Mióta elkezdtétek a középiskolát valósínűleg már számtalanszor hallottátok, hogy az egyetemi felvételi során maximum 500 pontot szerezhettek (400+100), ami a következő szempontok alapján tevődik össze attól függően, milyen képzésre jelentkeztetek:

  • a tanulmányi pontok (maximum 200 pont),
  • az érettségi pontok (maximum 200 pont),
  • kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont),
  • gyakorlati vizsga (400 pont),
  • valamint a többletpontok (maximum 100 pont)

A leggyakoribb viszont, hogy a pontjaitokat a tanulmányi és az érettségi eredményetek, továbbá a többletpontjaitok alapján számolják. Ennek kétféle módja is lehet. Az egyik a tanulmányi pontok, az érettségi pontok és a többletpontok összeadása.

Ebben az esetben a pontjaitok felét, vagyis 200 pontot a középiskolai jegyeitek adnak, egészen pontosan a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy - szintén legalább két évig tanult (vagy két, legalább egy évig tanult) - természettudományos tantárgy, melyeknek az utolsó két év végi jegyeit adják össze és kettővel megszorozzák. A pontok másik felét az érettségi eredményeitek teszik ki. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik, és az így kapott eredményt váltják át a pontjaitokká.

A másik - ha esetleg a középiskolai eredményeitek nem túl fényesek, de az érettségitek jól sikerült - hogy csak az adott szakon kötelező vagy választható két tárgy érettségi vizsgájának eredményeit veszik figyelembe, majd azokat kétszerezik meg, vagyis népszerű nevén "duplázzák" (maximum 400 pont).

A maradék 100 pontot a többletpontok teszik ki, amit kaphattok akár azért is is, ha valamelyik tárgyból emelt érettségit tettetek, de pontokkal jutalmazzák a nyelvvizsgát is, néhány egyetemen pedig a korábban már esetleg megszerzett szakmai bizonyítványt, de a szokásos módon járnak esélyegyenlőségi pontok a tartós betegségért és a hátrányos helyzetért is. Mivel ebben a felvételi átalakítás során teljesen szabad kezett kaptak az egyetemek, pontokat érhet akár az is, ha hitéleti tevékenységekben vesztek részt vagy egyházi iskolába jártatok, de néha még a lakhely is számíthat, nem beszélve a versenyeredményekről és az ICDL-vizsgáról.

Ezekről ebben a cikkünkben részletesen is írtunk már korábban.

280 pont alatt is bekerülhetek?

Bár korábban az volt a szabály, hogy 280 pont alatt semmilyen képzésre nem lehet bekerülni, ezt a kormány néhány hónappal ezelőtt módosította, manapság pedig már nem központilag meghatározott szabály a 280 pontos minimum ponthatár. Ezt a döntést is - csakúgy, mint a többletpontokat - az egyetemek kezébe adták, akik viszont dönthetnek úgy, hogy bizonyos képzéseiken továbbra is meghatároznak egy pontszámot, ami alatt nem vesznek fel hallgatókat. Ez egyébként akár magasabb is lehet, mint a korábbi 280 pontos határ.

Ezt az adott egyetem meghirdetett képzései mellett, a minimumpontszám oszlopban nézhetitek meg a Felvi.hu-n, de mi is összeszedtük néhány egyetem döntését nektek.

Mi a helyzet a mesterképzésekkel?

Ha mesterképzésre jelentkeztetek, talán már nem új információ, hogy teljesen más pontszámítási szabály vonatkozik rátok. Ebben az esetben ugyanis maximum 100 pontot szerezhettek, az viszont egyetemenként eltérő, hogy ez miből tevődik össze. Száníthat az okleveletek minősítése, a záróvizsgátok eredménye, de akár írásbeli vagy szóbeli felvételi vizsgát is kérhettek tőletek, esélyegyenlőség jogcímen pedig maximum 10 pontot szerezhettek.

Mikorra várhatók a ponthatárok?

A ponthatárok július 26-án este 8-kor érkeznek, amiket elsőként a felvi.hu fog megosztani, de itt az Eduline-on is beszámolunk majd róluk, továbbá - ha kértétek - ingyenes sms-t is kaptok majd az eredményeitekről. Az eseményre egyébként az országtöbb pontján is ponthatárváró bulikkal készülnek. Az idei budapesti Pont Ott Parti a Budapest Parkban lesz, de koncertekkel és játékokkal várják a jövendőbeli egyetemi hallgatókat Pécsett, Salgótarjánban, Szegeden és számos más vidéki településen is.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.