Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nem túl fényesek az év végi eredményeitek, de olyan szakot választanátok, ahol magas a ponthatár? Még nem késő rágyúrni és feltornázni a felvételin szerezhető pontjaitokat.
A felsőoktatási felvételin kétféle módon lehet pontokat számolni. Az egyik lehetőség a tanulmányi pontok (200), az érettségi pontok (200) és a többletpontok (100) összeadása: ekkor a középiskolaio eredményeitek és az érettségi eredményei is számítanak. A másik képlet: csak az adott szakon kötelező vagy választható két tárgy érettségi vizsgájának eredményeit veszik figyelembe, és azokat kétszerezik meg (maximum 400 pont).
Az E-felvételi rendszere automatikusan a kedvezőbb lehetőséggel számol. Bármelyik képletet is használják, az így megkapott pontszámhoz adják hozzá a pluszpontokat.
Ha tehát tudjátok, hogy az év végi eredményeitek nem túl jók, viszont olyan szakot jelölnétek meg, amin jellemzően magasak a ponthatárok, még nem késő ráfeküdni a vizsgatárgyakra, hogy az érettségin magasabb százalékot és így erősebb eredményeket érjetek el, hiszen - bár az idei felvételire már más szabályok vonatkoznak, többek között megszűnik a minimumponthatár, nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi - a "duplázás" továbbra is lehetséges.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.