Hol nézhetitek meg, meghúzott-e valamilyen minimumponthatárt a 2023-as felvételin az az egyetem vagy főiskola, ahol szeretnétek továbbtanulni?
Korábban már többször írtunk arról, hogy a 2023-as felvételin már nem lesz „jogszabályi minimumponthatár”. Korábban nem volt érdemes jelentkezni a felsőoktatásba, ha valakinek 240-280-nál kevesebb pontja volt (az alapszakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon 50 volt a minimumponthatár). Ennél kevesebb ponttal ugyanis sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem lehetett szerezni – persze a végleges ponthatárok a szakok nagy részén ennél magasabbak voltak.
Idén már nincs ilyen minimumponthatár, a felsőoktatási intézmények maguk döntenek arról, hogy meghatároznak-e ilyet. A Miskolci Egyetem nemrég a Facebookon is jelezte, hogy náluk idén nem lesz minimumponthatár:
#miskolciegyetem #felvételi2023 ������ A legjobb választásod a Miskolci Egyetem! ✅������ Tudás és egy jó közösség garantált! ▶️...
Posted by Miskolci Egyetem (University of Miskolc) on Sunday, February 5, 2023
Az Óbudai Egyetemen viszont lesznek: a gazdasági és informatikai alapszakokon 280 pont marad a minimumponthatár, a műszaki és agrár BSc-képzéseken 260 lesz. A felsőoktatási szakképzéseken is marad a 240-es limit.
A Pannon Egyetem oldalán azt írta, „szem előtt tartva a várható sikeres tanulmányi teljesítést”, a felsőoktatási szakképzéseken egységesen 240, az alapszakokon 280, a mesterszakokon 50 pont marad a minimumponthatár.
A 2023-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
