Hol nézhetitek meg, meghúzott-e valamilyen minimumponthatárt a 2023-as felvételin az az egyetem vagy főiskola, ahol szeretnétek továbbtanulni?
Korábban már többször írtunk arról, hogy a 2023-as felvételin már nem lesz „jogszabályi minimumponthatár”. Korábban nem volt érdemes jelentkezni a felsőoktatásba, ha valakinek 240-280-nál kevesebb pontja volt (az alapszakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon 50 volt a minimumponthatár). Ennél kevesebb ponttal ugyanis sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyet nem lehetett szerezni – persze a végleges ponthatárok a szakok nagy részén ennél magasabbak voltak.
Idén már nincs ilyen minimumponthatár, a felsőoktatási intézmények maguk döntenek arról, hogy meghatároznak-e ilyet. A Miskolci Egyetem nemrég a Facebookon is jelezte, hogy náluk idén nem lesz minimumponthatár:
#miskolciegyetem #felvételi2023 ������ A legjobb választásod a Miskolci Egyetem! ✅������ Tudás és egy jó közösség garantált! ▶️...
Posted by Miskolci Egyetem (University of Miskolc) on Sunday, February 5, 2023
Az Óbudai Egyetemen viszont lesznek: a gazdasági és informatikai alapszakokon 280 pont marad a minimumponthatár, a műszaki és agrár BSc-képzéseken 260 lesz. A felsőoktatási szakképzéseken is marad a 240-es limit.
A Pannon Egyetem oldalán azt írta, „szem előtt tartva a várható sikeres tanulmányi teljesítést”, a felsőoktatási szakképzéseken egységesen 240, az alapszakokon 280, a mesterszakokon 50 pont marad a minimumponthatár.
A 2023-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
