Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Minimumponthatár, keretszámok, emelt érettségi. Segítünk, hogy eligazodjatok a régi és új szabályok között.
Érettségi és tanulmányi pontok
Egy dolog biztos nem változik az iodei felvételin sem: ha alapképzésre jelentkeztek, a duplázás marad. Ez azt jelenti, hogy kétféleképpen kalkulálhattok a pontjaitokkal: vagy megduplázzátok az érettségi pontokat, és ehhez adjátok hozzá a többletpontokat, vagy a tanulmányi pontokat, az érettségi pontokat és a többletpontokat adjátok össze. Fontos viszont, hogy erről nem ti, hanem a felvételi algoritmusa dönt majd, és azt a képletet választja, amelyik a kedvezőbb számotokra. A tanulmányi pontokról és az érettségi pontokról korábban már ebben a cikkben írtunk részletesen.
Minimumponthatár - van vagy nincs?
Az átalakuló felvételi rendszerben központilag meghatározott minimumponthatár már nincs - korábban az alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzésen 240, a mesterképzésen pedig legalább 50 pontot kellett összeszedni ahhoz, hogy egyáltalán legyen esélyük a felvételin. Aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, az sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas képzésre nem kerülhetett be. Ettől az évtől maguk az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, meghatároznak-e ilyen ponthatárt. Erről ide kattintva olvashattok.
Emelt szintű érettségi
Nemcsak a minimumponthatárok szűntek meg, hanem az emelt szintű érettségi követelménye is átalakult. 2023-tól általános felvételi követelményként ugyanis már nem kötelező emelt szintű érettségit tenniük az alap- vagy osztatlan képzésekre jelentkező diákoknak, az egyetemek maguk dönthetik el, hogy kérnek-e bizonyos szakokon magasabb szintű vizsgát. Az aktuális listát itt nézhetitek meg.
Idén bizonyos szakokra már elég a középszintű érettségi - de az emeltet továbbra is pluszpontokkal jutalmazzák -, máshol azonban továbbra is elvárják legalább egy emelt szintű vizsga megszerzését. Az emelt érettségiről ide kattintva találtok több információt.
Előzetes ponthatárok
A korábbi évekkel ellentétben idén nem lesz központilag meghúzott, előzetes ponthatár azokon a népszerű alapszakokon, amelyekre korábban csak ezek megugrásával lehetett bekerülni. Ezek közé tartozott többek között a legnépszerűbb alapszaknak számító gazdálkodási és menedzsment, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi, a turizmus-vendéglátás, a jogász, a pszichológia és a tanári alapszakok is. Bár a központi előzetes ponthatárok 2023-tól megszűnnek, az egyetemek továbbra is dönthetnek úgy, hogy bizonyos szakokon meghatároznak valamilyen pontlimitet. Erről ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben.
Visszatértek a keretszámok?
A felvételizők megnézhetitek ezeket az úgynevezett "keretszámokat" - erről itt írtunk bővebben.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.