Öt pontszámítási szabály, amit minden felvételizőnek ismernie kell a jelentkezés előtt

Minimumponthatár, keretszámok, emelt érettségi. Segítünk, hogy eligazodjatok a régi és új szabályok között.

  • Eduline

Érettségi és tanulmányi pontok

Egy dolog biztos nem változik az iodei felvételin sem: ha alapképzésre jelentkeztek, a duplázás marad. Ez azt jelenti, hogy kétféleképpen kalkulálhattok a pontjaitokkal: vagy megduplázzátok az érettségi pontokat, és ehhez adjátok hozzá a többletpontokat, vagy a tanulmányi pontokat, az érettségi pontokat és a többletpontokat adjátok össze. Fontos viszont, hogy erről nem ti, hanem a felvételi algoritmusa dönt majd, és azt a képletet választja, amelyik a kedvezőbb számotokra. A tanulmányi pontokról és az érettségi pontokról korábban már ebben a cikkben írtunk részletesen.

Minimumponthatár - van vagy nincs?

Az átalakuló felvételi rendszerben központilag meghatározott minimumponthatár már nincs - korábban az alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzésen 240, a mesterképzésen pedig legalább 50 pontot kellett összeszedni ahhoz, hogy egyáltalán legyen esélyük a felvételin. Aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, az sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas képzésre nem kerülhetett be. Ettől az évtől maguk az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, meghatároznak-e ilyen ponthatárt. Erről ide kattintva olvashattok.

Emelt szintű érettségi

Nemcsak a minimumponthatárok szűntek meg, hanem az emelt szintű érettségi követelménye is átalakult. 2023-tól általános felvételi követelményként ugyanis már nem kötelező emelt szintű érettségit tenniük az alap- vagy osztatlan képzésekre jelentkező diákoknak, az egyetemek maguk dönthetik el, hogy kérnek-e bizonyos szakokon magasabb szintű vizsgát. Az aktuális listát itt nézhetitek meg.

Idén bizonyos szakokra már elég a középszintű érettségi - de az emeltet továbbra is pluszpontokkal jutalmazzák -, máshol azonban továbbra is elvárják legalább egy emelt szintű vizsga megszerzését. Az emelt érettségiről ide kattintva találtok több információt.

Előzetes ponthatárok

A korábbi évekkel ellentétben idén nem lesz központilag meghúzott, előzetes ponthatár azokon a népszerű alapszakokon, amelyekre korábban csak ezek megugrásával lehetett bekerülni. Ezek közé tartozott többek között a legnépszerűbb alapszaknak számító gazdálkodási és menedzsment, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi, a turizmus-vendéglátás, a jogász, a pszichológia és a tanári alapszakok is. Bár a központi előzetes ponthatárok 2023-tól megszűnnek, az egyetemek továbbra is dönthetnek úgy, hogy bizonyos szakokon meghatároznak valamilyen pontlimitet. Erről ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben.

Visszatértek a keretszámok?

A felvételizők megnézhetitek ezeket az úgynevezett "keretszámokat" - erről itt írtunk bővebben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.