Öt pontszámítási szabály, amit minden felvételizőnek ismernie kell a jelentkezés előtt

Minimumponthatár, keretszámok, emelt érettségi. Segítünk, hogy eligazodjatok a régi és új szabályok között.

  • Eduline

Érettségi és tanulmányi pontok

Egy dolog biztos nem változik az iodei felvételin sem: ha alapképzésre jelentkeztek, a duplázás marad. Ez azt jelenti, hogy kétféleképpen kalkulálhattok a pontjaitokkal: vagy megduplázzátok az érettségi pontokat, és ehhez adjátok hozzá a többletpontokat, vagy a tanulmányi pontokat, az érettségi pontokat és a többletpontokat adjátok össze. Fontos viszont, hogy erről nem ti, hanem a felvételi algoritmusa dönt majd, és azt a képletet választja, amelyik a kedvezőbb számotokra. A tanulmányi pontokról és az érettségi pontokról korábban már ebben a cikkben írtunk részletesen.

Minimumponthatár - van vagy nincs?

Az átalakuló felvételi rendszerben központilag meghatározott minimumponthatár már nincs - korábban az alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzésen 240, a mesterképzésen pedig legalább 50 pontot kellett összeszedni ahhoz, hogy egyáltalán legyen esélyük a felvételin. Aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, az sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas képzésre nem kerülhetett be. Ettől az évtől maguk az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, meghatároznak-e ilyen ponthatárt. Erről ide kattintva olvashattok.

Emelt szintű érettségi

Nemcsak a minimumponthatárok szűntek meg, hanem az emelt szintű érettségi követelménye is átalakult. 2023-tól általános felvételi követelményként ugyanis már nem kötelező emelt szintű érettségit tenniük az alap- vagy osztatlan képzésekre jelentkező diákoknak, az egyetemek maguk dönthetik el, hogy kérnek-e bizonyos szakokon magasabb szintű vizsgát. Az aktuális listát itt nézhetitek meg.

Idén bizonyos szakokra már elég a középszintű érettségi - de az emeltet továbbra is pluszpontokkal jutalmazzák -, máshol azonban továbbra is elvárják legalább egy emelt szintű vizsga megszerzését. Az emelt érettségiről ide kattintva találtok több információt.

Előzetes ponthatárok

A korábbi évekkel ellentétben idén nem lesz központilag meghúzott, előzetes ponthatár azokon a népszerű alapszakokon, amelyekre korábban csak ezek megugrásával lehetett bekerülni. Ezek közé tartozott többek között a legnépszerűbb alapszaknak számító gazdálkodási és menedzsment, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi, a turizmus-vendéglátás, a jogász, a pszichológia és a tanári alapszakok is. Bár a központi előzetes ponthatárok 2023-tól megszűnnek, az egyetemek továbbra is dönthetnek úgy, hogy bizonyos szakokon meghatároznak valamilyen pontlimitet. Erről ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben.

Visszatértek a keretszámok?

A felvételizők megnézhetitek ezeket az úgynevezett "keretszámokat" - erről itt írtunk bővebben.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.