Öt pontszámítási szabály, amit minden felvételizőnek ismernie kell a jelentkezés előtt

Minimumponthatár, keretszámok, emelt érettségi. Segítünk, hogy eligazodjatok a régi és új szabályok között.

  • Eduline

Érettségi és tanulmányi pontok

Egy dolog biztos nem változik az iodei felvételin sem: ha alapképzésre jelentkeztek, a duplázás marad. Ez azt jelenti, hogy kétféleképpen kalkulálhattok a pontjaitokkal: vagy megduplázzátok az érettségi pontokat, és ehhez adjátok hozzá a többletpontokat, vagy a tanulmányi pontokat, az érettségi pontokat és a többletpontokat adjátok össze. Fontos viszont, hogy erről nem ti, hanem a felvételi algoritmusa dönt majd, és azt a képletet választja, amelyik a kedvezőbb számotokra. A tanulmányi pontokról és az érettségi pontokról korábban már ebben a cikkben írtunk részletesen.

Minimumponthatár - van vagy nincs?

Az átalakuló felvételi rendszerben központilag meghatározott minimumponthatár már nincs - korábban az alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzésen 240, a mesterképzésen pedig legalább 50 pontot kellett összeszedni ahhoz, hogy egyáltalán legyen esélyük a felvételin. Aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, az sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas képzésre nem kerülhetett be. Ettől az évtől maguk az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, meghatároznak-e ilyen ponthatárt. Erről ide kattintva olvashattok.

Emelt szintű érettségi

Nemcsak a minimumponthatárok szűntek meg, hanem az emelt szintű érettségi követelménye is átalakult. 2023-tól általános felvételi követelményként ugyanis már nem kötelező emelt szintű érettségit tenniük az alap- vagy osztatlan képzésekre jelentkező diákoknak, az egyetemek maguk dönthetik el, hogy kérnek-e bizonyos szakokon magasabb szintű vizsgát. Az aktuális listát itt nézhetitek meg.

Idén bizonyos szakokra már elég a középszintű érettségi - de az emeltet továbbra is pluszpontokkal jutalmazzák -, máshol azonban továbbra is elvárják legalább egy emelt szintű vizsga megszerzését. Az emelt érettségiről ide kattintva találtok több információt.

Előzetes ponthatárok

A korábbi évekkel ellentétben idén nem lesz központilag meghúzott, előzetes ponthatár azokon a népszerű alapszakokon, amelyekre korábban csak ezek megugrásával lehetett bekerülni. Ezek közé tartozott többek között a legnépszerűbb alapszaknak számító gazdálkodási és menedzsment, a kommunikáció- és médiatudomány, az általános orvosi, a turizmus-vendéglátás, a jogász, a pszichológia és a tanári alapszakok is. Bár a központi előzetes ponthatárok 2023-tól megszűnnek, az egyetemek továbbra is dönthetnek úgy, hogy bizonyos szakokon meghatároznak valamilyen pontlimitet. Erről ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben.

Visszatértek a keretszámok?

A felvételizők megnézhetitek ezeket az úgynevezett "keretszámokat" - erről itt írtunk bővebben.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?