A felvételi átalakításával a minimumponthatárok szabálya is változik. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, és azt is, mire kell figyelnie annak, aki 2023-ban felvételizik majd egyetemre.
A korábbi szabályok szerint 280 volt a minimumponthatár – aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhatott alap- vagy osztatlan szakon. Ezt a 280 pontot az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más pluszpontok nélkül kellett elérni.
Ha valaki a 280 pontot nem érte el, a felsőoktatási szakképzésre még jelentkezhetett, ezeken a kétéves, egyetemeken indított, de diplomát nem adó képzéseken ugyanis 240 volt a minimumponthatár, amelyet az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más címen kapható pluszpontok nélkül kell összegyűjteni. Azoknak, akik mesterszakra jelentkeztek, az ott megszerezhető maximum 100 pontból legalább 50-et kellett összegyűjteniük.
A 2023-as általános felvételiben minden megváltozik
A 2023 szeptemberében induló képzések felvételi eljárásában, azaz az általános felvételiben megszűnik a jogszabályi minimumponthatár. (Fontos, hogy ez a változás még a keresztféléves, hamarosan induló felvételire nem vonatkozik - erről itt írtunk bővebben.)
Az új szabályok szerint az egyetemek határozhatják majd meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt, amely alatt nem lehet felvenni a jelentkezőket, de dönthetnek úgy is, hogy bejutási küszöb nélkül hirdetik meg egyes szakjaikat. Ezzel kapcsolatban az egyetemek hamarosan kitesznek majd egy listát, ez azonban még nem elérhető.
Bár a központi rendszer 2024-től alakul majd át, vannak olyan szabályok is, melyek már jövőre is érvényesek lesznek - összeszedtük a 2023-as felvételi legfontosabb változásait.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők július 18-ig adhatják be pályázatukat, a minisztérium az elbírálást az érintett felsőoktatási intézmények szenátusainak bevonásával fogja megtenni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
