Egyetemi felvételi: minden, amit a minimumponthatárokról most és jövőre tudni kell

A felvételi átalakításával a minimumponthatárok szabálya is változik. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, és azt is, mire kell figyelnie annak, aki 2023-ban felvételizik majd egyetemre.

  • Csik Veronika

A korábbi szabályok szerint 280 volt a minimumponthatár – aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhatott alap- vagy osztatlan szakon. Ezt a 280 pontot az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más pluszpontok nélkül kellett elérni.

Ha valaki a 280 pontot nem érte el, a felsőoktatási szakképzésre még jelentkezhetett, ezeken a kétéves, egyetemeken indított, de diplomát nem adó képzéseken ugyanis 240 volt a minimumponthatár, amelyet az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más címen kapható pluszpontok nélkül kell összegyűjteni. Azoknak, akik mesterszakra jelentkeztek, az ott megszerezhető maximum 100 pontból legalább 50-et kellett összegyűjteniük.

A 2023-as általános felvételiben minden megváltozik

A 2023 szeptemberében induló képzések felvételi eljárásában, azaz az általános felvételiben megszűnik a jogszabályi minimumponthatár. (Fontos, hogy ez a változás még a keresztféléves, hamarosan induló felvételire nem vonatkozik - erről itt írtunk bővebben.)

Az új szabályok szerint az egyetemek határozhatják majd meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt, amely alatt nem lehet felvenni a jelentkezőket, de dönthetnek úgy is, hogy bejutási küszöb nélkül hirdetik meg egyes szakjaikat. Ezzel kapcsolatban az egyetemek hamarosan kitesznek majd egy listát, ez azonban még nem elérhető.

Bár a központi rendszer 2024-től alakul majd át, vannak olyan szabályok is, melyek már jövőre is érvényesek lesznek - összeszedtük a 2023-as felvételi legfontosabb változásait.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.