Teljesen átalakul a felvételi 2024-től, de a pontduplázás lehetősége megmarad

2024-től teljesen átalakul az egyetemi-főiskolai felvételi rendszer, új pontszámítási szabályok jönnek. A pontduplázás lehetősége azonban megmarad.

  • Eduline

Az új – 2024-től hatályba lépő – szabályok alapján továbbra is 500 pontot lehet szerezni a felsőoktatási felvételin. „A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat. A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki” – emeli ki a Felvi.hu.

Maximum 100 intézményi pontot lehet majd szerezni - ezek gyakorlatilag pluszpontok, amelyekről (miért és mennyi jár) az intézmények döntenek majd.

Változások lesznek a középiskolai és az érettségi pontok számításánál is. Az egyetemek és főiskolák határoznak arról, hogy a középiskolai jegyek számításánál továbbra is figyelembe veszik-e valamelyik természettudományos tárgy jegyeit, vagy helyette más tárgy eredményét számítják be.

Az is a felsőoktatási intézményektől függ majd, hogy kérnek-e – és ha igen, milyen tárgyból – emelt szintű érettségit. Amely azonban többet ér majd, mint a középszintű, egy (már most nyilvánosságra hozott) táblázat alapján számolják majd a felvételi pontokat. Erről itt olvashattok:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.