Idén még csak részben, jövőre szinte teljesen átalakul az egyetemi felvételi. Összefoglaltuk egy rövid listában azokat a változásokat, amik mindenkit érintenek 2023-ban.
Alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük. Ettől függetlenül az emelt szintű érettségiért idén is többletpontokat adnak az egyetemek, ha az érettségi pontjaitokat részben vagy egészben az emelt szinten teljesített tárgyból számolják, illetve eléritek legalább a 45 százalékos eredményt.
Az idei érettségi időszak fontos szabályai és aktuális szóbeli tételi közül már mindent megnézhettek - kattintsatok ide.
Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények a már megjelentekhez képest elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt szintű helyett – ezek listáját a felvi.hu honlapon közzé fogjuk tenni. Ez azt jelenti, hogy idén lesznek olyan szakok, ahol a korábbi feltételekkel ellentétben nem kell emelt szintű vizsgát tenni - ehhez itt találjátok az aktuális listát intézményekkel és szakokkal lebontva.
Megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Ez persze nem azt jelenti, hogy az egyetemek nem a legjobb képességű felvételeizőket keresik majd, és például orvosi szakra is be lehet majd kerüli 300 ponttal, de várhatóan lesznek majd olyan intézmények és olyan szakok, ahol nem lesznek olyan magasak a ponthatárok.
Ha ti is idén felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrisebb hírekről, akkor kövessétek a 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
