A felsőoktatási felvételi egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen dokumentumokat kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe. Különösképp igaz ez a nyelvvizsgára, ami idén már nem központilag előírt feltétele a sikeres egyetemi felvételinek. A jó hír viszont az, hogy az egyetemek továbbra is extra pontokkal jutalmazzák azokat a diákokat, akik valamilyen nyelvből nyelvvizsgát tesznek.
Van olyan intézmény, amelyik már az alapfoknál is alacsonyabb szintű A2-es nyelvvizsgát is minimálisan bár, de pontokkal díjazza, de az is egyre gyakoribb, hogy a részvizsgákra is extra pontokat adnak, a magasabb szinű, közép- és felsőfokú nyelvtudást pedig sok esetben jóval több ponttal jutalmazzák, mint amennyit a korábbi években használt központi pontrendszer számított a diákoknak.
Mindezeket viszont csak akkor kaphatjátok meg, ha a nyelvvizsgáitok adatai rendben szerepelnek a felvételi rendszerében. A felvi.hu szerint, ha 2003. január 1. után szereztetek államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt, a dokumentum másolatát nem kell feltöltenetek, elég, ha a jelentkezéskor megadjátok a bizonyítvány (vagy külföldön szerzett nyelvvizsga esetén a honosító határozat) adatait, tehát a nyelvvizsga nyelvét, szintjét, típusát, a bizonyítvány számát, továbbá az anyakönyvi számát és a kiállítás dátumát. Ha tehát ezeket megteszitek, garantáltan bezsebelitek a nyelvtudásotokért járó extra pontokat.
Közeleg a felvételi ügyintézés vége
Adatokat feltölteni, módosítani, a sorrendeteken változtatni már csak július 12-ig tudtok, aznap ér véget ugyanis az ügyintézési időszak, és kezdődik meg a felvételi pontok kiszámítása.
Arról, hogy pontosan milyen dokumentumokat kell feltöltenetek, itt találtok információt, arról pedig, hogy mikor érdemes sorrendet módosítanotok ebben a cikkünkben írtunk.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
