Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Idén az óvodapedagógus és a gyógypedagógus képzések is bekerültek a 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés közé, ez mégsem feltétlen jelenti azt, hogy népszerűbbek lettek a tanári képzések.
18 600 - ennyien jelentkeztek az ide egyetemi felvételiben valamilyen pedagógusképzésre.
Bár ez növekedésnek számít, ha csak a tavalyi számok mellét tesszük az idei arányokat: 2022-ben ez a szám csak 11 977 fő volt, 2020-ban - a koronavírus-járvány első évében - pedig néhány százzal még ennél is kevesebben választották ezt a képzési irányt. Az idei számok mégsem számítanak kiugróan magas jelentkezési számnak. Ha a járvány előtti időszakot is megnézzük, látszik, hogy 2019-ben több mint 17 300-an jelöltek meg valamilyen pedagógusképzést, de volt olyan felvételi időszak is, amikor a húszezret is meghaladta azoknak a száma, akik erre a képzési területre jelentkeztek.

Idén egyébként a korábbi évekhez képest jóval többen, 126 ezren felvételiznek valamelyik magyar egyetemre. Ez a pedagógusképzésekre vonatkozóan azt jelenti, hogy eddig 100-110 ezer jelentkező közül 18-20 ezren készültek valamilyen pedagógusképzésre, idén viszont 126 ezer jelentkező közül csak 18 673-an szeretnének tanárok lenni. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek statisztikái alapján jellemzően csak a felvételizők alig több, mint fele kezdheti el az egyetemet.
Növekedés helyett tehát inkább csak visszatért a korábbi szintre a tanári képzések népszerűsége. Ráadásul nem is mindenkiből lesz tanár vagy óvodapedagógus, aki pedagógusképzésre jelentkezik, hiszen a tudományterületen tanulnak a konduktorok, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelők is.
Nagy szükség lenne tanárokra
Nem véletlen, hogy több egyetem extra ösztöndíjakkal növelné a tanárszakosok számát. 2022-ben pedig mindössze 6453-an kezdhették el a képzést az általános felvételi után.
A kevés jelentkező miatt 2022-ben sok tanári szakpár el sem tudott indulni, de az sem ritka, hogy – jellemzően a természettudományos szakpárokra – senki nem is jelentkezik. Pedig az álláshirdetéseket böngészve úgy tűnik, az iskolák között éles a verseny a pedagógusokért; a szakszervezetek szerint körülbelül tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.