Nőtt vagy csak visszatért a járvány előtti szintre a pedagógusképzések "népszerűsége"?

Idén az óvodapedagógus és a gyógypedagógus képzések is bekerültek a 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés közé, ez mégsem feltétlen jelenti azt, hogy népszerűbbek lettek a tanári képzések.

  • Székács Linda

18 600 - ennyien jelentkeztek az ide egyetemi felvételiben valamilyen pedagógusképzésre.

Bár ez növekedésnek számít, ha csak a tavalyi számok mellét tesszük az idei arányokat: 2022-ben ez a szám csak 11 977 fő volt, 2020-ban - a koronavírus-járvány első évében - pedig néhány százzal még ennél is kevesebben választották ezt a képzési irányt. Az idei számok mégsem számítanak kiugróan magas jelentkezési számnak. Ha a járvány előtti időszakot is megnézzük, látszik, hogy 2019-ben több mint 17 300-an jelöltek meg valamilyen pedagógusképzést, de volt olyan felvételi időszak is, amikor a húszezret is meghaladta azoknak a száma, akik erre a képzési területre jelentkeztek.

Idén egyébként a korábbi évekhez képest jóval többen, 126 ezren felvételiznek valamelyik magyar egyetemre. Ez a pedagógusképzésekre vonatkozóan azt jelenti, hogy eddig 100-110 ezer jelentkező közül 18-20 ezren készültek valamilyen pedagógusképzésre, idén viszont 126 ezer jelentkező közül csak 18 673-an szeretnének tanárok lenni. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek statisztikái alapján jellemzően csak a felvételizők alig több, mint fele kezdheti el az egyetemet.

Növekedés helyett tehát inkább csak visszatért a korábbi szintre a tanári képzések népszerűsége. Ráadásul nem is mindenkiből lesz tanár vagy óvodapedagógus, aki pedagógusképzésre jelentkezik, hiszen a tudományterületen tanulnak a konduktorok, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelők is.

Nagy szükség lenne tanárokra

Nem véletlen, hogy több egyetem extra ösztöndíjakkal növelné a tanárszakosok számát. 2022-ben pedig mindössze 6453-an kezdhették el a képzést az általános felvételi után.

A kevés jelentkező miatt 2022-ben sok tanári szakpár el sem tudott indulni, de az sem ritka, hogy – jellemzően a természettudományos szakpárokra – senki nem is jelentkezik. Pedig az álláshirdetéseket böngészve úgy tűnik, az iskolák között éles a verseny a pedagógusokért; a szakszervezetek szerint körülbelül tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.