Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A mesterszakos pontszámítási szabályokat – például hogy figyelembe veszik-e a záróvizsga minősítését, az írásbeli vagy a szóbeli felvételi eredményét – az egyetemek külön-külön határozzák meg, ám néhány szabály minden egyetemen és főiskolán egységes. Például a jelentkezők teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik, független attól, hogy a mely egyetemen szereztetek oklevelét. Sőt, 2023-ban új szabály, hogy már a mesterképzéseken sincs minimumponthatár, azaz nem kell 100-ból legalább 50 pontot összesedni.
Az egyetemek a leggyakrabban az alábbi igazolásokat, okleveleket kérhetik és veszik figyelembe:
- oklevél minősítése,
- oklevél átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal),
- záróvizsga eredménye,
- felsőoktatásban megszerzett féléves (tanulmányi) eredmények átlaga,
- szóbeli felvételi elbeszélgetés,
- szóbeli felvételi vizsga,
- írásbeli felvételi vizsga,
- írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.),
- oklevél minősítésének szorzata (szorzószámmal),
- tantárgyi teljesítmény és oklevél minősítése,
- gyakorlati vizsga,
- szakmai alkalmassági vizsga,
- megszerzett szakmai gyakorlat,
- motivációs beszélgetés.
Vannak többletpontok?
A mesterképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét és ezek megállapításának rendjét a felsőoktatási intézményeknek külön-külön kell meghatározniuk. Viszont fontos, hogy kötelező többletpontot adni az esélyegyenlőség alapján, azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért (jogcímenként külön-külön kell meghatározni a kapható többletpontokat). Az esélyegyenlőség jogcímen a jelentkezők legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontra jogosultak.
