Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bár jövőre minden egyetem saját hatáskörben dönt majd arról, milyen érettségi tárgyakat vesznek figyelembe a felvételin és mennyi többletpontot adnak majd például a nyelvvizsgáért, nem kell izgulni, van egy oldal, ahonnan az összes pontszámítási szabályt eléritek már most.
Komolyabb változások is várhatók a felvételin 2024-től - mondta hétfőn Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára is. Hozzátette, továbbra is megéri emelt szintű érettségit tenni majd, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Mint mondta, ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségi vizsgán, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár a diáknak.
De hogyan lehet kiszámolni, hány pontotok lesz jövőre?
Az érettségi átszámításához (mennyit ér az emelt szint és mennyit a közép) ezt a táblázatot érdemes használni, de van egy lista ahhoz is, milyen tanulmányi- és pluszpontokat vihettek majd tovább. A következő oldal nem is az idei felvételizőknek szól, hanem azoknak, akik 2024-ben jelentkeznek majd a felsőoktatásba.
Jövőre ugyanis több helyen is átalakul majd a jól megszokott felvételi pontszámítási rendszer, az egyetemek saját maguk dönthetnek arról, milyen intézményi pontokat (korábban többletpontokat) adnak majd a felvételizőknek, és arról is, hogy mennyit ér majd egy-egy plusz teljesítmény, bizonyítvány, sőt kiválaszthatják, melyik érettségi tárgyat veszik figyelembe ötödikként a pontszámításhoz. Lényegében az eddigi központi szabályokat, nagyon sok eltérő intézményi szabály váltja majd fel, ennek eredménye az is lehet, hogy minden szakon más lesz majd a pontszámítás menete, vagy egy kiválasztott szak - például gazdálkodás és menedzsment - esetében minden intézmény máshogy számolja majd a pontokat, így az egyik helyen lehet, hogy 420 pontotok lesz ugyanazokkal az eredményekkel, a másikon meg csak 386.
Mivel a felvételi nem egy nap alatt dől el, sosem lehet elég korán kezdeni a felkészülést. Ha ti is jövőre jelentkeztek majd egyetemre, vagy csak kíváncsiak vagytok, hogy alakul a pontszámítás 2024-ben, itt már megnézhetitek az egyetemek szabályait a Felvi pontszámítás 2024 oldalán.

Az oldalon először ki kell választanotok azt a szakot, amelyik érdekel benneteket és egy intézményt, ami meghirdeti. Ezután három fülre - érettségi, tanulmányi és intézményi pontok - lebontva találjátok a szabályokat. Megnézhetitek melyik tárgyból kell emelt szinten vizsgázni és azt is, hogy milyen tanulmányi pontokat (választható érettségi tárgyat) fogadnak majd el. Az utolsó listában azt nézhetitek majd meg, hogy az intézmény milyen saját többletpontrendszerrel dolgozik majd - a választott szakon például mennyit ér majd a nyelvvizsga, elfogadnak-e alapfokú nyelvtudást, jár-e pont esélyegyenlősség jogcímen, és ha igen mennyi.
Fontos, hogy - ahogy a Felvi is írja - ha további kérdéseitek merülnének fel a szabályokkal kapcsolatban, közvetlenül az egyetemekhez forduljatok - a továbbiakban ők az illetékesek ugyanis a 2024-es pontszámítási szabályokkal kapcsolatban.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.