Bár jövőre minden egyetem saját hatáskörben dönt majd arról, milyen érettségi tárgyakat vesznek figyelembe a felvételin és mennyi többletpontot adnak majd például a nyelvvizsgáért, nem kell izgulni, van egy oldal, ahonnan az összes pontszámítási szabályt eléritek már most.
Komolyabb változások is várhatók a felvételin 2024-től - mondta hétfőn Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára is. Hozzátette, továbbra is megéri emelt szintű érettségit tenni majd, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Mint mondta, ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségi vizsgán, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár a diáknak.
De hogyan lehet kiszámolni, hány pontotok lesz jövőre?
Az érettségi átszámításához (mennyit ér az emelt szint és mennyit a közép) ezt a táblázatot érdemes használni, de van egy lista ahhoz is, milyen tanulmányi- és pluszpontokat vihettek majd tovább. A következő oldal nem is az idei felvételizőknek szól, hanem azoknak, akik 2024-ben jelentkeznek majd a felsőoktatásba.
Jövőre ugyanis több helyen is átalakul majd a jól megszokott felvételi pontszámítási rendszer, az egyetemek saját maguk dönthetnek arról, milyen intézményi pontokat (korábban többletpontokat) adnak majd a felvételizőknek, és arról is, hogy mennyit ér majd egy-egy plusz teljesítmény, bizonyítvány, sőt kiválaszthatják, melyik érettségi tárgyat veszik figyelembe ötödikként a pontszámításhoz. Lényegében az eddigi központi szabályokat, nagyon sok eltérő intézményi szabály váltja majd fel, ennek eredménye az is lehet, hogy minden szakon más lesz majd a pontszámítás menete, vagy egy kiválasztott szak - például gazdálkodás és menedzsment - esetében minden intézmény máshogy számolja majd a pontokat, így az egyik helyen lehet, hogy 420 pontotok lesz ugyanazokkal az eredményekkel, a másikon meg csak 386.
Mivel a felvételi nem egy nap alatt dől el, sosem lehet elég korán kezdeni a felkészülést. Ha ti is jövőre jelentkeztek majd egyetemre, vagy csak kíváncsiak vagytok, hogy alakul a pontszámítás 2024-ben, itt már megnézhetitek az egyetemek szabályait a Felvi pontszámítás 2024 oldalán.
Az oldalon először ki kell választanotok azt a szakot, amelyik érdekel benneteket és egy intézményt, ami meghirdeti. Ezután három fülre - érettségi, tanulmányi és intézményi pontok - lebontva találjátok a szabályokat. Megnézhetitek melyik tárgyból kell emelt szinten vizsgázni és azt is, hogy milyen tanulmányi pontokat (választható érettségi tárgyat) fogadnak majd el. Az utolsó listában azt nézhetitek majd meg, hogy az intézmény milyen saját többletpontrendszerrel dolgozik majd - a választott szakon például mennyit ér majd a nyelvvizsga, elfogadnak-e alapfokú nyelvtudást, jár-e pont esélyegyenlősség jogcímen, és ha igen mennyi.
Fontos, hogy - ahogy a Felvi is írja - ha további kérdéseitek merülnének fel a szabályokkal kapcsolatban, közvetlenül az egyetemekhez forduljatok - a továbbiakban ők az illetékesek ugyanis a 2024-es pontszámítási szabályokkal kapcsolatban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
