Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az elszabadult energiaárak az egyetemeket és főiskolákat sem kímélik – nem csoda, hogy több felsőoktatási intézmény úgy döntött, emel az önköltséges képzések árain. A gazdasági szakok például jóval drágábban hirdetik, mint tavaly ilyenkor, míg a bölcsész-, a mérnöki, az informatikai és az orvosi képzések tandíja nem változott.
Több mint 28 ezren jelöltek meg valamilyen gazdasági képzést a 2022-es felvételin. A gazdaságtudományi terület évek óta tömegeket vonz, a legtöbb diákot vonzó szakokra – ilyen például a népszerűségi lista éléről letaszíthatatlan gazdálkodási és menedzsment – rendre több ezren próbálnak bekerülni, sokan az önköltség fizetését is vállalják. Utóbbiak a korábbinál jóval magasabb kiadásokkal számolhatnak, a legnagyobb mértékben ugyanis a népszerű gazdasági szakok tandíjai emelkedtek tavaly óta.
Gazdálkodási és menedzsment: mennyit kell félretenni?
Az egyik vidéki egyetem 25 ezer forinttal emelt a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel szak tandíján, de van olyan budapesti felsőoktatási intézmény, ahol az idén ősszel beiratkozók 80 ezer forinttal fizetnek majd többet félévente, mint azok, akik 2022 szeptemberében kezdték el a szakot. Jellemzőbb azonban a 40-50 ezer forintos áremelkedés – mind Budapesten, mind vidéken –, ami a hét féléves képzéseken tanulók számára a diploma megszerzéséig 300-350 ezer forintos plusz anyagi terhet jelent.
Az évről évre több mint tízezer felvételizőt vonzó gazdálkodási és menedzsment szakot például a legnagyobb budapesti egyetemek a 2023-as felvételin 280 és 550 ezer forint közötti féléves tandíjjal hirdetik, míg a vidéki tudományegyetemeken 225 és 350 ezer forint közötti önköltséget szabtak meg. A legkisebb főiskolák és egyetemek közül több ugyanakkor 200 ezer forint körüli tandíjat kér az ősszel kezdő hallgatóktól.
A jogászképzések is drágulnak
A jogászképzések egy része is drágább, mint tavaly – igaz, közel sem olyan mértékben emelkedtek az árak, mint a legnépszerűbb gazdasági alapszakokon. A három budapesti jogi karon – az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen – változatlanok az árak, a vidéki egyetemeken viszont 10-15 ezer forinttal kell majd többet fizetniük egy szemeszterért a 2023 szeptemberben beiratkozóknak, mint azoknak, akik korábban kezdték az egyetemet. Igaz, azok tandíja még így is 270 és 300 ezer forint között mozog, ami teljesen átlagos önkötlségnek számít a magyar felsőoktatásban.
Bölcsészképzések, orvosi, tanári szakok: maradnak a tavalyi árak
A gazdasági szakok áremelkedésével ellentétben a legnépszerűbb bölcsész- és társadalomtudományi képzések árai a legtöbb egyetemen nem emelkednek. A budapesti intézményekben ősztől is a tavalyi árakon indulnak az anglisztika, a pszichológia, valamint a kommunikáció- és médiatudomány képzések.
Nem változnak az árak a budapesti egyetemek informatikai és mérnöki képzésein sem, de a pedagógusképzések és az egyébként is a legdrágább – félévente 1 350 ezer forintba kerülő – orvosi és fogorvosi képzések díjai sem lesznek magasabbak.
A 2023-as tandíjakról bővebben itt tájékozódhattok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.