Az elszabadult energiaárak az egyetemeket és főiskolákat sem kímélik – nem csoda, hogy több felsőoktatási intézmény úgy döntött, emel az önköltséges képzések árain. A gazdasági szakok például jóval drágábban hirdetik, mint tavaly ilyenkor, míg a bölcsész-, a mérnöki, az informatikai és az orvosi képzések tandíja nem változott.
Több mint 28 ezren jelöltek meg valamilyen gazdasági képzést a 2022-es felvételin. A gazdaságtudományi terület évek óta tömegeket vonz, a legtöbb diákot vonzó szakokra – ilyen például a népszerűségi lista éléről letaszíthatatlan gazdálkodási és menedzsment – rendre több ezren próbálnak bekerülni, sokan az önköltség fizetését is vállalják. Utóbbiak a korábbinál jóval magasabb kiadásokkal számolhatnak, a legnagyobb mértékben ugyanis a népszerű gazdasági szakok tandíjai emelkedtek tavaly óta.
Gazdálkodási és menedzsment: mennyit kell félretenni?
Az egyik vidéki egyetem 25 ezer forinttal emelt a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel szak tandíján, de van olyan budapesti felsőoktatási intézmény, ahol az idén ősszel beiratkozók 80 ezer forinttal fizetnek majd többet félévente, mint azok, akik 2022 szeptemberében kezdték el a szakot. Jellemzőbb azonban a 40-50 ezer forintos áremelkedés – mind Budapesten, mind vidéken –, ami a hét féléves képzéseken tanulók számára a diploma megszerzéséig 300-350 ezer forintos plusz anyagi terhet jelent.
Az évről évre több mint tízezer felvételizőt vonzó gazdálkodási és menedzsment szakot például a legnagyobb budapesti egyetemek a 2023-as felvételin 280 és 550 ezer forint közötti féléves tandíjjal hirdetik, míg a vidéki tudományegyetemeken 225 és 350 ezer forint közötti önköltséget szabtak meg. A legkisebb főiskolák és egyetemek közül több ugyanakkor 200 ezer forint körüli tandíjat kér az ősszel kezdő hallgatóktól.
A jogászképzések is drágulnak
A jogászképzések egy része is drágább, mint tavaly – igaz, közel sem olyan mértékben emelkedtek az árak, mint a legnépszerűbb gazdasági alapszakokon. A három budapesti jogi karon – az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen – változatlanok az árak, a vidéki egyetemeken viszont 10-15 ezer forinttal kell majd többet fizetniük egy szemeszterért a 2023 szeptemberben beiratkozóknak, mint azoknak, akik korábban kezdték az egyetemet. Igaz, azok tandíja még így is 270 és 300 ezer forint között mozog, ami teljesen átlagos önkötlségnek számít a magyar felsőoktatásban.
Bölcsészképzések, orvosi, tanári szakok: maradnak a tavalyi árak
A gazdasági szakok áremelkedésével ellentétben a legnépszerűbb bölcsész- és társadalomtudományi képzések árai a legtöbb egyetemen nem emelkednek. A budapesti intézményekben ősztől is a tavalyi árakon indulnak az anglisztika, a pszichológia, valamint a kommunikáció- és médiatudomány képzések.
Nem változnak az árak a budapesti egyetemek informatikai és mérnöki képzésein sem, de a pedagógusképzések és az egyébként is a legdrágább – félévente 1 350 ezer forintba kerülő – orvosi és fogorvosi képzések díjai sem lesznek magasabbak.
A 2023-as tandíjakról bővebben itt tájékozódhattok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
