Mesterképzésre jelentkeztek a keresztféléves felvételin? Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat

Mivel évről évre sokan jelentkeznek keresztféléves eljárásban mesterképzésre, összegyűjtöttünk mindent, amit tudnotok kell, ha ti is most felvételiztek.

  • Székács Linda

Kik jelentkezhetnek?

A mesterképzésre való bekerülés legfontosabb feltétele, hogy rendelkeznetek kell egy felsőfokú végzettséggel - áll a tájékoztatóban. Ez azt jelenti, hogy az idei keresztféléves eljárás során csak akkor jelentkezhettek, ha már van diplomátok vagy legkésőbb 2023 januárjáig megszerzitek az okleveleteket.

Fontos tudnivaló, hogy az egyetemek a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett alapszakos diplomákat is elfogadják, először azonban honosítanotok kell, amiről itt olvashattok bővebben.

Hogyan jelentkezhetek?

Ugyanúgy, mint az általános felvételi eljárás során, mesterképzésre is az E-felvételi rendszerén keresztül adhatjátok le a jelentkezéseteket, amihez ugyanazokat az adatokat használhatjátok, amit korábban, az alapszakra való jelentkezéskor már megadtatok.

Idén legkésőbb november 15-én éjfélig adhatjátok le a végleges sorrendeteket. Csakúgy, mint máskor is, legfeljebb hat helyet választhattok ki, fontos azonban, hogy ha véglegesítettétek a sorrendet, ne felejtsetek el hitelesíteni, hiszen enélkül a jelentkezésetek nem lesz érvényes. Ezt az Ügyfélkapun keresztül tudjátok megtenni november 20-ig.

Továbbá azt se felejtsétek el, hogy a felvételi eljárásnak lehet egy párezer forintos intézményi díja, amit átutalással, vagy csekken tudtok befizetni általában december elejéig, az ehhez szükséges adatokat pedig a kiválasztott egyetem honlapján találhatjátok meg.

Miket kell feltöltenem?

A legtöbb egyetemen és szakon eltérő szabályok vonatkoznak arra, hogy a felvételi eljárás során mire kaphattok pontot, és mit kell feltöltenetek a felvi rendszerébe. Amiért mindenképp jár pont, és kötelező feltöltenetek, az a már megszerzett, legalább közepes minősítésű okleveletek, hiszen enélkül nem is jelentkezhettek mesterképzésre.

Pluszpontok járhatnak közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgáért, sport- vagy tanulmányi, művészeti versenyeken elért kiemelkedő eredményért, és esélyegyenlőségi pontokat is kaphattok abban az esetben, ha gyermeket neveltek vagy valamilyen tartós betegségetek van. Ha ezekért szeretnétek extra pontszámokat kapni, mindenképp töltsétek fel róla a hivatalos igazolásotokat a felvételi rendszerébe.

Még valami?

A legfontosabb tudnivaló a mesterképzésekkel kapcsolatban, hogy míg az alapképzésre való bekerülésetek az érettségiteken múlt, a mesterhez nem elegendő, hogy valószínűleg nem túl régen államvizsgáztatok, és védtétek meg a szakdolgozatokat. Ahhoz, hogy minél magasabb pontszámot érhessetek el a maximum 100 megszerezhető pontból, teljesítenetek kell az egyetemek felvételi elvárásait, amik leggyakrabban egy írásbeli és egy szóbeli vizsgát foglalnak magukba, ezeknek a követelményeit pedig az egyetemek honlapjukon teszik közzé.

Ezt követően nincs más hátra, mint várni az eredményekre, amik várhatóan 2023. január 24-én érkeznek.

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.