Több tízezer felvételiző jár jól a kötelező emelt szintű érettségi törlésével, csak néhány szakon nem lesz enyhítés

2024-ben teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere, sőt már 2023-ban is változnak a szabályok: nem minden szakhoz kell majd emelt szintű érettségi. Az egyetemek és főiskolák elkezdték nyilvánosságra hozni, pontosan milyen képzéseken lazítanak az elvárásokon. Már most látszik: több tízezer diák kap felmentést a nehezebb érettségi alól.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, már a 2023-as felvételin is változnak a szabályok: az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, hogy kötelezővé teszik-e az emelt szintű érettségit, és meghatároznak-e minimumponthatárt. Szakonként különböző szabályokat hozhatnak, de ezeket a napokban nyilvánosságra is kell hozniuk. Három egyetem már bejelentette, pontosan milyen érettségit kérnek a hozzájuk jelentkezőktől. m

Semmelweis: az általános orvosi szakon maradnak a szigorú feltételek

A Semmelweis Egyetem elsősorban orvosi képzéséről híres, ezen - a várakozásoknak megfelelően - 2023-ban maradnak a jelenlegi szabályok, vagyis továbbra is két emelt szintű érettségit kell tenniük a felvételizőknek, egyet biológiából, egyet pedig kémiából vagy fizikából. Maradnak a szigorú elvárások a fogorvosi és a gyógyszerészeti szakon, minden diáktól két emelt szintű érettségit kérnek.

Lazítanak ugyanakkor a népszerű ápolás és betegellátás szak felvételi elvárásain: azoknak a jelentkezőknek, akik ezen az alapképzésen szeretnének továbbtanulni, nem kötelező emelt szintű érettségit tenniük. Ugyanez érvényes a konduktor, a digitális fogászati tervezés, valamint az egészségügyi szervező szakra.

Szegedi Tudományegyetem: a legtöbb szakhoz elég lesz a középszint, de vannak kivételek

A Szegedi Tudományegyetem pénteken azt közölte: a legtöbb képzésen elegendő lesz a középszintű érettségi, de például a jogászképzéshez egy, az általános orvosi, a gyógyszerész és a fogorvosi képzéshez két emelt szintű érettségi kell 2023-ban.

Egy emelt szintű érettségi kell majd az anglisztika, a pszichológia, a régészet szakra, valamint az angoltanári képzésre. Az összes többi szakon megelégednek a középszinttel is.

Miskolci Egyetem: a jogászképzéshez emelt szint kell

A Miskolci Egyetem is közzétette a 2023-as felvételi szabályokat. Ez alapján továbbra is kötelező követelmény marad az emelt szintű érettségi vizsga a jogászképzésen, az anglisztika és germanisztika alapszakokon, illetve az angol és német osztatlan tanári képzésre jelentkezők számára.

Viszont már a jövő évi felvételi eljárásban nem lesz kötelező a jogszabályi minimumpont – ez eddig az alap- és osztatlan képzésen 280 pont, mesterképzésen 50 pont volt –, így a felsőoktatási intézmények maguk határozhatnak meg felvételi minimumponthatárt.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.