Több tízezer felvételiző jár jól a kötelező emelt szintű érettségi törlésével, csak néhány szakon nem lesz enyhítés

2024-ben teljesen átalakul a felvételi pontszámítási rendszere, sőt már 2023-ban is változnak a szabályok: nem minden szakhoz kell majd emelt szintű érettségi. Az egyetemek és főiskolák elkezdték nyilvánosságra hozni, pontosan milyen képzéseken lazítanak az elvárásokon. Már most látszik: több tízezer diák kap felmentést a nehezebb érettségi alól.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, már a 2023-as felvételin is változnak a szabályok: az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, hogy kötelezővé teszik-e az emelt szintű érettségit, és meghatároznak-e minimumponthatárt. Szakonként különböző szabályokat hozhatnak, de ezeket a napokban nyilvánosságra is kell hozniuk. Három egyetem már bejelentette, pontosan milyen érettségit kérnek a hozzájuk jelentkezőktől. m

Semmelweis: az általános orvosi szakon maradnak a szigorú feltételek

A Semmelweis Egyetem elsősorban orvosi képzéséről híres, ezen - a várakozásoknak megfelelően - 2023-ban maradnak a jelenlegi szabályok, vagyis továbbra is két emelt szintű érettségit kell tenniük a felvételizőknek, egyet biológiából, egyet pedig kémiából vagy fizikából. Maradnak a szigorú elvárások a fogorvosi és a gyógyszerészeti szakon, minden diáktól két emelt szintű érettségit kérnek.

Lazítanak ugyanakkor a népszerű ápolás és betegellátás szak felvételi elvárásain: azoknak a jelentkezőknek, akik ezen az alapképzésen szeretnének továbbtanulni, nem kötelező emelt szintű érettségit tenniük. Ugyanez érvényes a konduktor, a digitális fogászati tervezés, valamint az egészségügyi szervező szakra.

Szegedi Tudományegyetem: a legtöbb szakhoz elég lesz a középszint, de vannak kivételek

A Szegedi Tudományegyetem pénteken azt közölte: a legtöbb képzésen elegendő lesz a középszintű érettségi, de például a jogászképzéshez egy, az általános orvosi, a gyógyszerész és a fogorvosi képzéshez két emelt szintű érettségi kell 2023-ban.

Egy emelt szintű érettségi kell majd az anglisztika, a pszichológia, a régészet szakra, valamint az angoltanári képzésre. Az összes többi szakon megelégednek a középszinttel is.

Miskolci Egyetem: a jogászképzéshez emelt szint kell

A Miskolci Egyetem is közzétette a 2023-as felvételi szabályokat. Ez alapján továbbra is kötelező követelmény marad az emelt szintű érettségi vizsga a jogászképzésen, az anglisztika és germanisztika alapszakokon, illetve az angol és német osztatlan tanári képzésre jelentkezők számára.

Viszont már a jövő évi felvételi eljárásban nem lesz kötelező a jogszabályi minimumpont – ez eddig az alap- és osztatlan képzésen 280 pont, mesterképzésen 50 pont volt –, így a felsőoktatási intézmények maguk határozhatnak meg felvételi minimumponthatárt.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.