2020-ban tették kötelezővé, alig két és fél évvel később pedig már meg is szünteti a felvételizők kötelező emelt szintű érettségijét a kormány. Ez persze nem azt jelenti, hogy a népszerű szakokra be lehet majd kerülni emelt érettségi nélkül, de a hallgatóhiánnyal küzdő képzéseken valóban puhíthatnak a szabályokon.
2024-től feje tetejére áll a felvételi pontszámítási rendszere – írtuk néhány nappal ezelőtt, amikor megjelent a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály. A kormány úgy döntött: két év múlva már az egyetemek és főiskolák határozhatnak arról, pontosan mire adnak pluszpontokat a jelentkezőknek, kérnek-e emelt szintű érettségit a diákoktól, és hogy a kötelező négy tárgyon kívül milyen középiskolai eredményeket vesznek figyelembe a pontszámításkor.
A változások azonban nem csak a 2024-ben felvételizőket érintik, hanem azokat is, akik jövőre jelentkeznek egyetemre, főiskolára. „A 2023 szeptemberében induló képzések felvételi eljárásában a pontszámítás a jelentkezők számára kedvezően változik meg. Alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük” – hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden szakon törlik ezt a felvételi követelményt. Az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a 2023-ban felvételizőktől kérnek-e egy (vagy több) emelt szintű érettségit, vagy eltekintenek ettől a követelménytől, és megelégednek a középszintű vizsgával. A legnépszerűbb intézményekben és szakokon alighanem maradnak az eddigi követelmények, míg a kevesebb diákot vonzó képzéseken és egyetemeken, főiskolákon lazítás várható.
A kormány gyorsan visszavonulót fújt a kötelező emelt szintű érettségi kérdésében: mindössze két éve, 2020-ban tették kötelezővé a nehezebb (de egyben több pontot is érő) érettségit, ami abban az évben a jelentkezői létszám komoly visszaesésével járt. Azóta viszont többé-kevésbé magához tért a felsőoktatás, igaz, több szakon még mindig jelentős a visszaesés.
2023-ban már nem lesz minimumponthatár
A másik fontos változás, hogy már 2023-ban eltörlik az ún. „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont.
Ez nem volt elérhetetlen ponthatár, hármasokkal és 60 százalék körüli érettségi átlageredménnyel el lehetett érni a 280 pontot. Ennél rosszabb eredménnyel eddig egy felsőoktatási intézménybe sem lehetett beiratkozni – akkor sem, ha valaki vállalta az önköltség fizetését.
Az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben ezután is dönthetnek úgy, hogy minimumponthatárt húznak, de központi szabályhoz ezentúl nem kell igazodniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár úgy is határozhatnak, hogy középiskolai és érettségi eredményektől függetlenül bárkit felvesznek.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
