Milyen lesz a keddi fizikaérettségi? Hány feladatot kell megoldaniuk a közép- és az emelt szinten vizsgázóknak? És hány pontot lehet szerezni az írásbelin?
Milyen a középszintű fizikaérettségi?
A középszintű írásbeli 120 perces, a feladatok megoldásával maximum 90 pontot gyűjthettek. A fizikaérettségin – közép- és emelt szinten is – használhattok függvénytáblázatot és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.
Milyen részekből áll a középszintű feladatsor?
A középszintű írásbeli két részből áll: egy 20 kérdésből álló feleletválasztós tesztből, valamint négy összetett feladatból (az utolsó kettő közül csak az egyiket kell megoldani).
Milyen a feleletválasztós teszt?
A feleletválasztós teszt tartalmi arányai körülbelül így alakulnak:
„Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Továbbá olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell a kérdésre vonatkozó ismeretekkel” – írja az Oktatási Hivatal. (a teljes vizsgaleírást is itt találjátok)
Milyenek az összetett feladatok?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat – emelik ki.
„A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül egy számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A második, rövid szöveges választ és egyszerű számítást egyaránt igénylő feladat, melynek megoldásához a feladatlapon megadott hétköznapi élet jelenségeihez kötődő rövid forrás, és a forráshoz kapcsolódó kérdések nyújtanak segítséget. A két választható feladat közül (3. és 4. feladat, jelenségértelmezés vagy méréselemzés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania” – írják. Ne felejtsétek el jelölni, melyiket választjátok!
Hány pontot szerezhettek?
A feleletválasztós tesztben minden helyes válaszra 2 pontot kapnak a vizsgázók, ebben a részben így maximum 40 pontot gyűjthettek.
Az összetett feladatokból álló részben összesen 50 pontot szerezhetnek az érettségizők, a két választható feladat ugyanannyi pontot ér.
Milyen az emelt szintű fizikaérettségi?
Az írásbeli 240 perces, összesen 100 pontot szerezhetnek. A vizsga három részből áll.
Milyen a feleletválasztós teszt?
A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:
„A kérdéssor 15 kérdést tartalmaz 3-4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek” – írja az Oktatási Hivatal.
Milyen a „témakifejtés” rész?
Az érettségizőknek ebben a részben három téma közül egyet kell választaniuk. „A vizsgázónak a választott témát az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kell kifejtenie összefüggő szöveg formájában. A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezése, logikus elrendezése szükséges” – írja az Oktatási Hivatal.
Ne felejtsétek el jelölni, melyik témát választjátok.
Milyenek a számításos feladatok?
„A feladatlap négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait” – olvasható a vizsgaleírásban.
Milyenek a pontozási szabályok?
A feleletválasztós tesztben maximum 30 pontot szerezhettek, a helyes válaszok egyenként 2-2 pontot érnek. A témakifejtős részben maximum 23 pontot gyűjthettek, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára jár. „Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a kifejtés módjának értékelésére nem adható pont” – hívják fel a figyelmet. A harmadik rész maximális pontszáma 47.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
