A héten elindultak az egyetemi felvételi vizsgák is, ha ti is megjelöltetek olyan képzést, ahol elvárás a külön vizsga, ezeket a dátumokat ne feledjétek.
A vizsgákat minden egyetemen máskor tartják, többnyire májusban és júniusban. A pontos dátumokat és azt, hogy mennyit kell fizetnetek a vizsgáért, ebben a táblázatban nézhetitek meg. A vizsgáról értesítést is fogtok kapni -ha a táblázatban jelzett időpont előtt egy héttel még nem érkezett hozzátok ilyen levél, érdemes az adott egyetemnél, főiskolánál érdeklődni. Azonban a felvételi vizsga és az alkalmassági vizsga két külön dolog.
Hány pontot ér az alkalmassági vizsga?
Az alkalmassági vizsgán elért teljesítmény nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelhető. Aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla, tehát nem vehető fel az adott jelentkezési helyre - teszik hozzá.
És a felvételi vizsga?
A felsőoktatási felvételiben alapképzésben, illetve osztatlan képzésben alapvetően nincsenek felvételi vizsgák, a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények, valamint az esetleg előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredménye (megfelelt vagy nem megfelelt) alapján számítják. Ám az általános szabály alól is van néhány kivétel, ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján kell megállapítani.
A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető. Erről itt olvashattok bővebben.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
