Itt az érettségi második hetének menetrendje: mutatjuk, mikor lesznek a vizsgák

Az érettségi szezon második hetében a nemzetiségi nyelv és irodalom, a kémia, a földrajz, az ágazati szakmai vizsgatárgyak, a biológia és a társadalomismeret is sorra kerülnek.

  • Eduline

Összeszedtük, mikor milyen vizsga lesz a 2022-es szezon második hetében:

  • május 9., 8.00: nemzetiségi nyelv és irodalom (közép- és emelt szint
  • május 10., 8.00: kémia (közép- és emelt szint)
  • május 10., 14.00: földrajz (közép- és emelt szint)
  • május 11., 8.00: ágazati szakmai vizsgatárgyak, ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak (közép- és emelt szint)
  • május 12., 8.00: biológia (közép- és emelt szint)
  • május 12., 14.00: társadalomismeret, közigazgatási ismeretek (emelt szint)
  • május 13., 8.00: informatika, digitális kultúra (középszint)
  • május 13., 14.00: ének-zene, belügyi rendészeti ismeretek (közép- és emelt szint), művészettörténet (középszint)

Az érettségi holnap folytatódik, itt nézhetitek meg a teljes menetrendet. Ne feledjétek, a második héttől már nem kilenckor, hanem egy órával korábban, nyolckor indulnak a vizsgák.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.