Már az "új" érettségi előszele? Az iskolai memoriterekről írhatnak érvelést a diákok magyarból

Iskolai memoriterekről írhatnak érvelést, vagy diákönkormányzati tagként osztálykirándulásokról fogalmazhatnak meg hozzászólást – ilyen feladatokat kaptak a vizsgázók a középszintű magyarérettségi első részének szövegalkotási részében.

  • Eduline

A középszintű magyarérettségi első feladatsorának második részében a diákok két szövegalkotási feladatból választhatnak: vagy egy megadott témáról írnak érvelést, vagy egy megadott műfajban és megadott témáról kell hétköznapi műfajú szöveget (például panaszlevelet, hozzászólást, felszólalást, kérvényt) írniuk. A szövegnek 120-200 szóból kell állnia, és maximum tíz pontot lehet szerezni.

Az idei téma kifejezetten aktuális, mert - ahogy arról vasárnapi cikkünkben beszámoltunk - 2024-től egészen átalakul a középszintű magyarérettségi, többek között a memoriterek is komolyabb szerepet kapnak.

Nem mindig az ideihez hasonló "iskolai" témáról kell érvelést írni, 2021 májusában például azon lehetett gondolkodni, menő-e a társasjáték, a 2020-as érettségin pedig a versenysport volt a téma. Az érvelésben nincsenek rossz vagy jó vélemények, a lényeg a szöveg megfelelő felépítése.

Akik nem ezt a feladatot választják, azoknak egy hozzászólást kell írniuk iskolai kirándulások témában. Tavaly a „gyakorlati szöveg alkotása” feladatban egy természetjáró szakkör elindításáról kell levelet írni, korábban pedig a közösségi média használatával összefüggő dilemmákkal kapcsolatos vitaindító írása is szerepelt a feladatok között.

Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről ide kattintva , a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig ide kattintva olvashatjátok. 

A mai vizsga legfontosabb részleteit a folyamatosan frissülő tudósításunkban olvashatjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.