Már az "új" érettségi előszele? Az iskolai memoriterekről írhatnak érvelést a diákok magyarból

Iskolai memoriterekről írhatnak érvelést, vagy diákönkormányzati tagként osztálykirándulásokról fogalmazhatnak meg hozzászólást – ilyen feladatokat kaptak a vizsgázók a középszintű magyarérettségi első részének szövegalkotási részében.

  • Eduline

A középszintű magyarérettségi első feladatsorának második részében a diákok két szövegalkotási feladatból választhatnak: vagy egy megadott témáról írnak érvelést, vagy egy megadott műfajban és megadott témáról kell hétköznapi műfajú szöveget (például panaszlevelet, hozzászólást, felszólalást, kérvényt) írniuk. A szövegnek 120-200 szóból kell állnia, és maximum tíz pontot lehet szerezni.

Az idei téma kifejezetten aktuális, mert - ahogy arról vasárnapi cikkünkben beszámoltunk - 2024-től egészen átalakul a középszintű magyarérettségi, többek között a memoriterek is komolyabb szerepet kapnak.

Nem mindig az ideihez hasonló "iskolai" témáról kell érvelést írni, 2021 májusában például azon lehetett gondolkodni, menő-e a társasjáték, a 2020-as érettségin pedig a versenysport volt a téma. Az érvelésben nincsenek rossz vagy jó vélemények, a lényeg a szöveg megfelelő felépítése.

Akik nem ezt a feladatot választják, azoknak egy hozzászólást kell írniuk iskolai kirándulások témában. Tavaly a „gyakorlati szöveg alkotása” feladatban egy természetjáró szakkör elindításáról kell levelet írni, korábban pedig a közösségi média használatával összefüggő dilemmákkal kapcsolatos vitaindító írása is szerepelt a feladatok között.

Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről ide kattintva , a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig ide kattintva olvashatjátok. 

A mai vizsga legfontosabb részleteit a folyamatosan frissülő tudósításunkban olvashatjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.