Érettségizők, figyelem: nem csak novella lehet az írásbelin, másra is érdemes felkészülni

Két esszéfeladat közül választhatnak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében, vagy egy megadott művet elemeznek, vagy két műről írnak összehasonlító elemzést. A legtöbben jó előre eldöntik, hogy az első feladatot választják, legtöbbször ugyanis novellát kapnak az érettségizők – a novellaelemzésnek pedig van egy jól megtanulható módszere.

  • Eduline

Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára szerint a középszintű magyarérettségi második részének két feladata közül – elemzés és összehasonlító elemzés – a diákok többsége általában a novellaelemzést választja. „Annak van egy abszolút megtanulható metodikája – ki kell térni például az elbeszélő kérdésére, a műfaji sajátosságokra –, ráadásul egy novellának kevesebb metaforikus értelmezése lehet” – magyarázza.

A másik választható esszéfeladat, az összehasonlító elemzés alapja mindig két vers, „ott rengeteg műfaj van, és az értelmezési lehetőség is szerteágazó, egy adott versnek többféle értelmezése is lehet”.

Milyen szerzőktől kaptak novellákat a diákok az elmúlt években?

Tavaly májusban Mikszáth Kálmántól, de volt már Fekete István-, Mándy Iván- és Kosztolányi Dezső-novella is, sőt Márai Sándor és Bródy Sándor, Bodor Ádám egy-egy novellája is előkerült a középszintű írásbelin.

  • 2021. május - Mikszáth Kálmán: Szücs Pali szerencséje (novella)
  • 2020. május - Fekete István: Tolvaj (novella)
  • 2019. május - Mándy Iván: Nyaralás (novella)
  • 2018. május - Balázs Béla: Mosolygó Tündér Ilona meséje
  • 2017. május - Kosztolányi Dezső Boldogság (novella)
  • 2016. május - Tamási Áron: Szerencsés Gyurka (elbeszélés)
  • 2015. május - Bodor Ádám: Állatkert (novella)
  • 2014. május - Bródy Sándor: Kaál Samu (novella)
  • 2013. május - Márai Sándor: Az árva (elbeszélés)

Fontos: nem csak novella lehet

A felsorolásból egyértelműen kiderül, hogy a legtöbbször novellát kell elemezniük azoknak az érettségizőknek, akik ezt a feladatot választják a középszintű vizsga második részében. De időnként előfordul egy-egy más műfajú szöveg is. Az Oktatási Hivatal oldalán található vizsgaleírás egyértelműen kiemeli, hogy nem csak novella szerepelhet ebben a feladatban, „a bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet, a művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül”.

A novellaelemzésnek van egy abszolút megtanulható metodikája - mondja Szabó Roland, a Szent István Gimnázium vezetőtanára

Volt már rá példa, hogy balladát vagy költeményt kellett elemezni, vagyis a következő pár napban – biztos, ami biztos alapon – érdemes átfutni ezeknek a műfajoknak az elemzési szempontjait is. Szabó Roland azt mondja, a balladáknél érdemes szem előtt tartani, hogy a műfaj három műnem sajátosságait hordozza magán. A magyartanár szerint az elemzés során az elbeszélő nézőpontjainak váltakozása és az elbeszélt történet kérdése lehet a fő vezérelv, ugyanakkor a poétikai és a dramatikus jellemzők is előkerülhetnek, „de csak a narratíva elemzésének megközelítésmódjai kapcsán, olyan értelemben, hogy a drámai természetű történet (főképp tragédia) elbeszélésének folyamatában az elhallgatásokat (balladai homály) milyen poétikai eljárások segítik. Ellenkező esetben emelt szintű feladat lenne”.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.