Érettségizők, figyelem: nem csak novella lehet az írásbelin, másra is érdemes felkészülni

Két esszéfeladat közül választhatnak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében, vagy egy megadott művet elemeznek, vagy két műről írnak összehasonlító elemzést. A legtöbben jó előre eldöntik, hogy az első feladatot választják, legtöbbször ugyanis novellát kapnak az érettségizők – a novellaelemzésnek pedig van egy jól megtanulható módszere.

  • Eduline

Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára szerint a középszintű magyarérettségi második részének két feladata közül – elemzés és összehasonlító elemzés – a diákok többsége általában a novellaelemzést választja. „Annak van egy abszolút megtanulható metodikája – ki kell térni például az elbeszélő kérdésére, a műfaji sajátosságokra –, ráadásul egy novellának kevesebb metaforikus értelmezése lehet” – magyarázza.

A másik választható esszéfeladat, az összehasonlító elemzés alapja mindig két vers, „ott rengeteg műfaj van, és az értelmezési lehetőség is szerteágazó, egy adott versnek többféle értelmezése is lehet”.

Milyen szerzőktől kaptak novellákat a diákok az elmúlt években?

Tavaly májusban Mikszáth Kálmántól, de volt már Fekete István-, Mándy Iván- és Kosztolányi Dezső-novella is, sőt Márai Sándor és Bródy Sándor, Bodor Ádám egy-egy novellája is előkerült a középszintű írásbelin.

  • 2021. május - Mikszáth Kálmán: Szücs Pali szerencséje (novella)
  • 2020. május - Fekete István: Tolvaj (novella)
  • 2019. május - Mándy Iván: Nyaralás (novella)
  • 2018. május - Balázs Béla: Mosolygó Tündér Ilona meséje
  • 2017. május - Kosztolányi Dezső Boldogság (novella)
  • 2016. május - Tamási Áron: Szerencsés Gyurka (elbeszélés)
  • 2015. május - Bodor Ádám: Állatkert (novella)
  • 2014. május - Bródy Sándor: Kaál Samu (novella)
  • 2013. május - Márai Sándor: Az árva (elbeszélés)

Fontos: nem csak novella lehet

A felsorolásból egyértelműen kiderül, hogy a legtöbbször novellát kell elemezniük azoknak az érettségizőknek, akik ezt a feladatot választják a középszintű vizsga második részében. De időnként előfordul egy-egy más műfajú szöveg is. Az Oktatási Hivatal oldalán található vizsgaleírás egyértelműen kiemeli, hogy nem csak novella szerepelhet ebben a feladatban, „a bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet, a művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül”.

A novellaelemzésnek van egy abszolút megtanulható metodikája - mondja Szabó Roland, a Szent István Gimnázium vezetőtanára

Volt már rá példa, hogy balladát vagy költeményt kellett elemezni, vagyis a következő pár napban – biztos, ami biztos alapon – érdemes átfutni ezeknek a műfajoknak az elemzési szempontjait is. Szabó Roland azt mondja, a balladáknél érdemes szem előtt tartani, hogy a műfaj három műnem sajátosságait hordozza magán. A magyartanár szerint az elemzés során az elbeszélő nézőpontjainak váltakozása és az elbeszélt történet kérdése lehet a fő vezérelv, ugyanakkor a poétikai és a dramatikus jellemzők is előkerülhetnek, „de csak a narratíva elemzésének megközelítésmódjai kapcsán, olyan értelemben, hogy a drámai természetű történet (főképp tragédia) elbeszélésének folyamatában az elhallgatásokat (balladai homály) milyen poétikai eljárások segítik. Ellenkező esetben emelt szintű feladat lenne”.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.