Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád – a Szent István Gimnázium vezetőtanára szerint a középszintű magyarérettségin leggyakrabban előforduló szerzők közül talán ők állnak a legközelebb a végzősökhöz. Szabó Roland úgy látja, a klasszikus korszakokból származó, klasszikus műfajokat követő versek elemzése könnyebben szokott menni a diákoknak, a műfaji sajátosságok jó kapaszkodót adnak. A modern versek már jóval kötetlenebbek, miközben a témájuk sokszor közelebb áll a 18-19 évesekhez, mint a klasszikus műveké – magyarázza. „De igazából egyén- és tanárfüggő, hogy kihez melyik korszak vagy költő életműve áll igazán közel. Azon is múlik, hogy a magyartanár milyen életműveket dolgozott fel hangsúlyosabban az órákon” – teszi hozzá.

József Attila, Arany János, Tóth Árpád

A középszintű érettségi rendszer bevezetése előtt a diákok gyakran kaptak érvfordulós szerzőtől művet, 2005 óta azonban már nem ez a helyzet. Bár volt rá példa, hogy évfordulós szerző került be a feladatsorba, a tételkészítő bizottságok nem ezt a koncepciót követik. Az sem törvényszerű, hogy az egymást követő években a régi/klasszikus/romantikus/modern művek váltakoznak – volt néhány év, amikor ezt lehetett megfigyelni, de aztán borult a „rendszer”.

Van azonban néhány szerző, akinek a műve viszonylag gyakran előfordul a középszintű feladatsorban. Ilyen például József Attila, akitől például három egymást követő évben – 2017, 2018 és 2019 májusában – is elemezhettek egy-egy verset a vizsgázók. De gyakran téma Tóth Árpád és Arany János is (tavaly májusban például Arany János Epilogus és Tóth Árpád Gyopár című verséről lehetett összehasonlító elemzést írni), és Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály és Radnóti Miklós műveiből is gyakran szemezgetnek az írásbeli összeállítói.

Általában nem ismert művet kapnak az érettségizők

Arra továbbra sem érdemes számítani, hogy a középszintű magyarérettségin olyan művet kell majd elemezni, amelyet magyarórákon is részletesen vettek a tanárok, és amelyekről az irodalomkönyvek is hosszabb elemzést adnak. Ha mégis ilyen műről szóló feladat kerül a középszintű vizsgára, jellemzően összehasonlító elemzést kell írni róla.

2020 májusában például egy ismert Tóth Árpád-vers szerepelt az írásbelin: akkor a Lélektől lélekig című költeményről és Arany János Kertben című verséről kellett összehasonlító elemzést írni. 2017-ben két kifejezetten ismert verset kellett összehasonlítani, József Attila Elégia és Radnóti Miklós Nem tudhatom… volt az egyik esszéfeladat témája.

„Mivel ennél a feladatnál összehasonlító elemzésről van szó, a lényeg, hogy a diákok a megadott szempontok alapján vessék össze a két művet – emiatt mindegy, hogy ismert vagy a vizsgázók számára ismeretlen költemény kerül a feladatsorba” – mondja a Szent István Gimnázium vezetőtanára, hozzátéve: az persze semmiképpen sem hátrány, ha olyan verset kapnak a diákok, amelyet korábban olvastak és elemeztek, így legalább jobban ismerik a szöveget, „ugyanakkor nem gondolom, hogy bármelyik vizsgázó azt a sablonszerű elemzést írná le, amely a tankönyvekben szerepel”.