Milyenek a pontszámítási szabályokat kell ismernetek, ha külföldi középiskolában érettségiztetek?

Külföldön végeztétek a középiskolát, de magyar egyetemre felvételiznétek? Mutatjuk, milyen pontszámítási szabályok vonatkozik rátok.

  • Eduline

Ha külföldön érettségiztek, ugyanúgy teljesítenetek kell a képzés felvételi követelményeit, mint a magyar iskolában érettségizettek. Vagyis legalább egy emelt szintű érettségit tennetek.

Hogyan kell kalkulálni az érettségivel?

Érettségi bizonyítványnak elismertethetitek a külföldi, vagy magyarországi, de külföldi rendszerben szerzett bizonyítványt, amely felsőoktatási intézménybe jelentkezésre jogosít. Az abban szereplő vizsgatárgyaknak persze meg kell felelniük a kiválasztott képzése érettségi követelményeinek. Az Oktatási Hivatal középszintűnek számítja be a külföldön szerzett, illetve külföldi rendszerű érettségi eredményeket, de bizonyos országok, illetve vizsgarendszerek esetén a vizsgát emelt szintűnek tekintik - erről ide kattintva olvashatjátok el a részleteket.

Fontos: a külföldön szerzett emelt szintű nyelvi érettségi nem egyenértékű egy államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, így erre nem kaphattok többletpontot.

A felvételi tájékoztatóban részletes leírást találtok a különböző külföldi érettségi bizonyítványok elismeréséről, az eredmények átszámítási módjáról.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.