Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hogyan kell jelentkezni, kik mehetnek érettségizni és milyen tárgyakat választhattok - mutatjuk a legfontosabb információkat az őszi érettségikkel kapcsolatban.
Hogy működik a jelentkezés?
Az őszi érettségihez, mint a többi idpszakban is, egy jelentkezési lapot kell benyújtanotok a középiskolába, ahol írjátok. A jelentkezés határidejét érdemes észben tartanotok, szeptember 5-ig tudjátok a benyújtani azt.
Kik jelentkezhetnek az érettségire?
Érettségi vizsgára bárki jelentkezhet, arra azonban érdemes odafigyelnetek, hogy a vizsga nem minden esetben ingyenes. Ha tanulói jogviszonyotok ideje alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzéséig vizsgáztok, akkor nem kell fizetnetek a vizsgáért. Abban az esetben is ingyenesen vizsgázhattok, ha először szeretnétek pótló, vagy javító vizsgát tenni egy olyan tárgyból, amelyből már érettségit tettetek tanulói jogviszonyotok ideje alatt, az érettségi bizonyítványotok megszerzése előtt.
A pótlóvizsga és a javítóvizsga között fontos tudnotok a különbséget: pótlóvizsgát akkor tehettek, ha az érettségin önhibátokon kívül nem tudtatok megjelenni, vagy nem tudtátok befejezni azt. Javító vizsgáról pedig akkor beszélünk, ha az érettségi vizsgán elégtelen érdemjegyet szereztetek. Ha kötelező tárgyból buktatok meg, akkor kötelező pótló vagy javító vizsgát tennetek, különben nem kaphatjátok meg az érettségi bizonyítványotokat.
Mennyibe kerül a vizsga?
Vizsgadíjat tehát akkor kell fizetnetek, ha már nincs tanulói jogviszonyotok, vagy már van érettségi bizonyítványotok. Akkor is kell fizetnetek, ha másodjára próbálkoznátok pótló vagy javító vizsgával. A vizsgadíjak eltérőek attól függően, hogy emelt szintű vagy középszintű érettségire jelentkeztek: ha a kormányhivatalban adjátok le a jelentkezéseteket, akkor az előbbi díja a minimálbér 25%-a, ami jelenleg 25000 forint, míg utóbbi esetében 42000 forintot, a minimálbér 15%-át kell fizetnetek tárgyanként. Ha középiskolában jelentkeztek, akkor pedig az adott intézménybe kell a vizsga díját befizetnetek.
Mit kell tudni az előrehozott őszi érettségiről?
Előrehozott érettségiről akkor beszélünk, ha valaki a rendes érettségi időszak előtt tesz vizsgát. Ezt a típusú vizsgát a második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban választhatjátok. Azt is érdemes megjegyeznetek, hogy nincs lehetőségetek előre hozott érettségit tenni valamennyi tantárgyból, csupán informatikából és idegen nyelvből próbálkozhattok. A további vizsgaszabályokról és követelményekről az Oktatási Hivatal oldalán olvashattok részletesebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.