Őszi érettségire készültök? Összeszedtünk mindent, amit érdemes tudnotok

Hogyan kell jelentkezni, kik mehetnek érettségizni és milyen tárgyakat választhattok - mutatjuk a legfontosabb információkat az őszi érettségikkel kapcsolatban.

  • Eduline

Hogy működik a jelentkezés?

Az őszi érettségihez, mint a többi idpszakban is, egy jelentkezési lapot kell benyújtanotok a középiskolába, ahol írjátok. A jelentkezés határidejét érdemes észben tartanotok, szeptember 5-ig tudjátok a benyújtani azt.

Kik jelentkezhetnek az érettségire?

Érettségi vizsgára bárki jelentkezhet, arra azonban érdemes odafigyelnetek, hogy a vizsga nem minden esetben ingyenes. Ha tanulói jogviszonyotok ideje alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzéséig vizsgáztok, akkor nem kell fizetnetek a vizsgáért. Abban az esetben is ingyenesen vizsgázhattok, ha először szeretnétek pótló, vagy javító vizsgát tenni egy olyan tárgyból, amelyből már érettségit tettetek tanulói jogviszonyotok ideje alatt, az érettségi bizonyítványotok megszerzése előtt.

A pótlóvizsga és a javítóvizsga között fontos tudnotok a különbséget: pótlóvizsgát akkor tehettek, ha az érettségin önhibátokon kívül nem tudtatok megjelenni, vagy nem tudtátok befejezni azt. Javító vizsgáról pedig akkor beszélünk, ha az érettségi vizsgán elégtelen érdemjegyet szereztetek. Ha kötelező tárgyból buktatok meg, akkor kötelező pótló vagy javító vizsgát tennetek, különben nem kaphatjátok meg az érettségi bizonyítványotokat.

Mennyibe kerül a vizsga?

Vizsgadíjat tehát akkor kell fizetnetek, ha már nincs tanulói jogviszonyotok, vagy már van érettségi bizonyítványotok. Akkor is kell fizetnetek, ha másodjára próbálkoznátok pótló vagy javító vizsgával. A vizsgadíjak eltérőek attól függően, hogy emelt szintű vagy középszintű érettségire jelentkeztek: ha a kormányhivatalban adjátok le a jelentkezéseteket, akkor az előbbi díja a minimálbér 25%-a, ami jelenleg 25000 forint, míg utóbbi esetében 42000 forintot, a minimálbér 15%-át kell fizetnetek tárgyanként. Ha középiskolában jelentkeztek, akkor pedig az adott intézménybe kell a vizsga díját befizetnetek.

Mit kell tudni az előrehozott őszi érettségiről?

Előrehozott érettségiről akkor beszélünk, ha valaki a rendes érettségi időszak előtt tesz vizsgát. Ezt a típusú vizsgát a második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban választhatjátok. Azt is érdemes megjegyeznetek, hogy nincs lehetőségetek előre hozott érettségit tenni valamennyi tantárgyból, csupán informatikából és idegen nyelvből próbálkozhattok. A további vizsgaszabályokról és követelményekről az Oktatási Hivatal oldalán olvashattok részletesebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.