Az idei rekordok: tényleg van olyan szak, ahol 492 pont kellett a sikerhez

Idén is voltak olyan szakok, ahol extramagas ponthatár született. Összeszedtük az idei rekordokat.

  • Eduline

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

Tavaly a legmagasabb ponthatár az ELTE-n született, 490 pontot kellett elérni a matematikatanár – német és német nemzetiségi nyelv és kultúra tanári önköltséges szakához, de más tanári szakhoz, mint például a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára; latin nyelv és kultúra tanára szakhoz - már állami ösztöndíjas formában - is 474 pont kellett. 2020-ban szintén az ELTE jogász képzésén született magas ponthatár: 472 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez. Nézzük az idei számokat!

Nem meglepő, hogy idén is a tanárszakok között volt a legmagasabb ponthatár, méghozzá a tavalyinál 2 ponttal magasabb végleges határ született. Osztatlan tanárszakon a matematika-olasztanár szak esetében 492 ponttal lehetett bekerülni az ELTE-re. Azonban ezen a szakon szeptemberben egyetlen egy gólya kezdi majd el az egyetemet.

Szintén magas volt a ponthatár az ELTE állami ösztöndíjas jogász képzésén: 472 pont. Illetve az egyetemen a pszichológia szakon 449 pont, az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokon pedig 423 pont lett a végleges ponthatár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is született magas ponhatár: a jogász alapszakhoz 463 pont kellett.

A Corvinuson a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsment alapszakon 24 ponttal emelkedett az ingyenes képzésre a ponthatár: most 451 ponttal lehetett bekerülni. Ugyanennek a szaknak az angol nyelvű képzési formájára tavaly 434, idén viszont már 466 pont kellett a bejutáshoz. Szintén az egyetemen nemzetközi tanulmányokon 467, illetve a nemzetközi gazdálkodás - ami csak angolul indul - 472 pont lett a végleges határ.

Hogyan fordulhat ez elő?

Az algoritmus, ami a ponthatárokat számolja, a kisebb szakokon időnként irreálisan magas ponthatárt húz – évről évre előfordul, hogy valamelyik tanári képzésen 480 fölötti vagy akár 500-as ponthatárt húznak. Ilyenkor persze minden középiskolás ereiben megfagy a vér (mert ha idén ilyen magas a limit, mi lesz jövőre?). Pedig általában kiderül, hogy az adott szakpárra csak egy diák felvételizett és került be, így az ő pontszáma lett a ponthatár. Akkor is, ha ez az egy ember extrém magas, 480 fölötti pontszámmal indult neki a felvételinek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.