Az idei rekordok: tényleg van olyan szak, ahol 492 pont kellett a sikerhez

Idén is voltak olyan szakok, ahol extramagas ponthatár született. Összeszedtük az idei rekordokat.

  • Eduline

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

Tavaly a legmagasabb ponthatár az ELTE-n született, 490 pontot kellett elérni a matematikatanár – német és német nemzetiségi nyelv és kultúra tanári önköltséges szakához, de más tanári szakhoz, mint például a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára; latin nyelv és kultúra tanára szakhoz - már állami ösztöndíjas formában - is 474 pont kellett. 2020-ban szintén az ELTE jogász képzésén született magas ponthatár: 472 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez. Nézzük az idei számokat!

Nem meglepő, hogy idén is a tanárszakok között volt a legmagasabb ponthatár, méghozzá a tavalyinál 2 ponttal magasabb végleges határ született. Osztatlan tanárszakon a matematika-olasztanár szak esetében 492 ponttal lehetett bekerülni az ELTE-re. Azonban ezen a szakon szeptemberben egyetlen egy gólya kezdi majd el az egyetemet.

Szintén magas volt a ponthatár az ELTE állami ösztöndíjas jogász képzésén: 472 pont. Illetve az egyetemen a pszichológia szakon 449 pont, az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokon pedig 423 pont lett a végleges ponthatár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is született magas ponhatár: a jogász alapszakhoz 463 pont kellett.

A Corvinuson a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsment alapszakon 24 ponttal emelkedett az ingyenes képzésre a ponthatár: most 451 ponttal lehetett bekerülni. Ugyanennek a szaknak az angol nyelvű képzési formájára tavaly 434, idén viszont már 466 pont kellett a bejutáshoz. Szintén az egyetemen nemzetközi tanulmányokon 467, illetve a nemzetközi gazdálkodás - ami csak angolul indul - 472 pont lett a végleges határ.

Hogyan fordulhat ez elő?

Az algoritmus, ami a ponthatárokat számolja, a kisebb szakokon időnként irreálisan magas ponthatárt húz – évről évre előfordul, hogy valamelyik tanári képzésen 480 fölötti vagy akár 500-as ponthatárt húznak. Ilyenkor persze minden középiskolás ereiben megfagy a vér (mert ha idén ilyen magas a limit, mi lesz jövőre?). Pedig általában kiderül, hogy az adott szakpárra csak egy diák felvételizett és került be, így az ő pontszáma lett a ponthatár. Akkor is, ha ez az egy ember extrém magas, 480 fölötti pontszámmal indult neki a felvételinek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nahalka István: „Ha a gyereket külön föl kell készíteni a középiskolai felvételire, akkor az nem egy jó rendszer”

Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu