Megvan, hol húzták idén a legmagasabb ponthatárt - itt vannak a részletek.
Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Azt már a felvételi előtt tudtuk, hogy van olyan felvételiző, aki a maximális, azaz 500 ponttal futott neki az idei felvételinek. De vajon mi volt idén a legmagasabb ponthatár?
Idén a legmagasabb ponthatár az ELTE-n született, 490 pontot kellett elérni a matematikatanár – német és német nemzetiségi nyelv és kultúra tanári önköltséges szakához, de más tanári szakhoz, mint például a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára; latin nyelv és kultúra tanára szakhoz - már állami ösztöndíjas formában - is 474 pont kellett.
Szintén az ELTE jogász képzésén született magas ponthatár: 472 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez. 458 pontot kellett elérniük a felvételizőknek az állami ösztöndíjas gazdálkodási és menedzsment szakra a Dunaújvárosi Egyetemen, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzéséhez is ennyi pont kellett.
430-440 körüli ponthatárok már születtek több egyetemen is: a BME mechatronikai mérnöki (433 pont) szakától kezdve a Corvinus nemzetközi tanulmányok szakához is - többek között - ennyi kellett.
ponthatárok percről percre
felvételi pontszámítás percről percre felvételi 2020 belföld felvételi ponthatárok 2020
| Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat! |
Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is. Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!
|
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
