Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Magyar Nemzetnek azt mondta, "jobb lett az érettségi átlageredménye, mint az elmúlt tanévben". Ez igaz: négy századdal. A részletes statisztikákra még várni kell.
Idén az összesített átlag 3,65 lett, tavaly 3,61 volt - ez ugyan javulás, de az átlageredményekből nem derül ki, mi okozott gondot az idei, az érettségire hónapokon keresztül otthon készülő évfolyamnak. Bár az Oktatási Hivatal még nem hozta nyilvánosságra a részletes statisztikákat, az államtitkár elmondása szerint a matekeredmények stagnálnak, de jobb lett az eredmény magyarból, angolból, németből és fizikából, kicsit gyengébb lett viszont történelemből, biológiából és kémiából.
Az összes vizsgafajtát együttvéve, átlagosan hatvanszázalékos teljesítményt nyújtottak a tanulók, ez átlagosan pont ennyi volt 2015–2019 között is, vagyis az idei érettségi abszolút illeszkedik az előző évek statisztikájához
- emelte ki a köznevelési államtitkár. A köznevelési államtitkár tavaly szintén átlagos eredményekről beszélt, később azonban kiderült, hogy a középszintű vizsgákon a magyar és a matematika kivételével rosszabb eredmények születtek, mint korábban. A legjelentősebb visszaesés németből volt, öt tizeddel rosszabb eredményt értek el a diákok, mint korábban.
Az emelt szintű eredmények is érdekesek lehetnek: tavaly az emelt szintű vizsgák gyengébben sikerültek, mint a korábbi években. Ez különösen a magyarra volt igaz: több mint 10 százalékkal rosszabbul teljesítettek a vizsgázók. Ez már jegybeli különbséget is jelent emelt szinten.
Idén emelkedett az emelt szintű érettségit választók aránya is, 2019-hez képest 52 százalékkal - hangsúlyozta Maruzsa Zoltán. Ez nem meglepő, hiszen 2020 óta minden alap- és osztatlan képzésre jelentkezőnek legalább egy emelt szintű érettségit kell tennie a felvételihez.
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy tavaly a vizsgázók két százaléka nem jelent meg, idén csak 1,7 százalék maradt távol - ez szinte teljes részvételi arány.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
