Az SZTE gazdasági képzésein is meg kellett küzdeni tavaly az ösztöndíjas helyekért - ponthatárok

Hány pont kellett a bejutáshoz a legnépszerűbb egyetemek, legnépszerűbb szakjaira a 2020-as felvételin, és mennyien versenyeznek idén az ösztöndíjas helyekért? Cikksorozatunk negyedik részében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) számainak jártunk utána.

  • Tóth Alexandra

Korábban már írtunk róla, hány ponttól lehetett bekerülni tavaly az Eötvös Loránd Tudoményegyetem, a Debreceni Egyetem, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem top tíz alapszakjára. Most pedig azt néztük meg, mekkora volt a léc a Szegedi Tudományegyetem képzésein, ami az idein felvételin a negyedik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény 14 151 jelentkezővel.

A következő listában megnézhetitek, hogy a 2021-es felvételin melyek a legnépszerűbb alapszakok a SZTE-n - a zárójelben az összes jelentkező számát, valamint az első helyes jelentkezők számát láthatjátok -, illetve azt is mutatjuk, pontosan hány ponttól lehetett bejutni ezekre a szakokra a tavalyi felvételin. A számok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.

  1. Programtervező informatikus (760/349): 283 pont
  2. Pszichológia (659/263): 437 pont
  3. Ápolás és betegellátás - gyógytornász (628/213): 343 pont
  4. Gazdálkodási és menedzsment (621/210): 400 pont
  5. Kereskedelem és marketing (532/174): 400 pont
  6. Biológia (406/98): 280 pont
  7. Mérnökinformatikus (399/82): 282 pont
  8. Anglisztika (347/107): 331 pont
  9. Gazdaságinformatikus (334/90): 280 pont
  10. Pénzügy és számvitel (307/146): 400 pont
Azt, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hol húzták meg a ponthatárt 2020-ban a legnépszerűbb alapszakokon, itt nézhetitek meg. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.