Ilyenek voltak a 2020-as ponthatárok a Debreceni Egyetem top 10 szakján

Hány pont kellett a bejutáshoz a legnépszerűbb egyetemek, legnépszerűbb szakjaira a 2020-as felvételin, és mennyien versenyeznek idén az ösztöndíjas helyekért? Cikksorozatunk második részében Debreceni Egyetem (DE) számainak jártunk utána.

  • Tóth Alexandra

A 2021-es felvételi statisztikák szerint idén a Debreceni Egyetem az ország második legnépszerűbb felsőoktatási intézménye: összesen 16 189-en szeretnének bejutni az intézmény valamelyik képzésének állami ösztöndíjas vagy önköltséges helyére.

Itt megnézhetitek, hogy 2021-ben melyik a tíz legnépszerűbb alapszak az DE-n - a zárójelben az összes jelentkező számát, valamint az első helyes jelentkezők számát láthatjátok -, illetve azt is megmutatjuk, pontosan hány ponttól lehetett bejutni ezekre a szakokra a tavalyi felvételin. A számok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.

  1. Gazdálkodási és menedzsment (752/228): 400 pont
  2. Programtervező informatikus (666/270): 323 pont
  3. Pszichológia (654/263): 435 pont
  4. Kereskedelem és marketing (588/195): 400 pont
  5. Mérnökinformatikus (467/124): 280 pont
  6. Ápolás és betegellátás - gyógytornász (444/165): 369 pont
  7. Gazdaságinformatikus (430/113): 294 pont
  8. Igazságügyi igazgatási (420/130): 351 pont
  9. Gépészmérnöki (394/158): 280 pont
  10. Anglisztika (393/142): 362 pont

Cikksorozatunk első részét, amelyben az Eötvös Loránd Tudoményegyetem tíz legnépszerűbb szakjának a tavalyi ponthatárairól írtunk, itt olvashatjátok el. Azt, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hol húzták meg a ponthatárt 2020-ban a legnépszerűbb alapszakokon, itt nézhetitek meg. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.