Szóban lehet pótolni az írásbeli érettségiket, ismét előkerült a nyelvvizsga-amnesztia kérdése - a hét hírei

Ballagások, szóbeli érettségi, szakképzési törvény módosítása, nyelvvizsga-mentesség, Fudan Egyetem, pályakezdő fizetések - erről mind-mind szó volt a héten. Mutatjuk az elmúlt hét nap legfontosabb történéseit.

  • Eduline

Megjelent a 2021-es ballagásokat szabályozó kormányrendelet

Május 18-án lépett hatályba az a kormányendelet, amely kimondja, hogy "a ballagási rendezvényen a ballagó gyermek, illetve tanuló (a továbbiakban: ballagó) által meghívott személyek életkortól, illetve koronavírus elleni védettségtől függetlenül részt vehetnek, azzal, hogy a nevelési, oktatási intézmény zárt részeiben nem tartózkodhatnak". A ballagásokra vonatkozó szabályokról itt olvashattok bővebben.

Szóban lehet pótolni az érettségiket

Még ebben a vizsgaidőszakban pótolhatják az érettségit azok, akik betegség vagy karantén miatt nem tudtak elmenni az írásbelire - a megjelent rendelet szerint azonban írásbeli helyett szóban vizsgázhatnak majd. Arról, hogy a kérelmeket pontosan meddig és hova kell benyújtani, illetve mikor bírálják el őket, itt írtunk.

Másfél év után egészíthetik ki a szakképzési törvényt

Az új szakképzési törvényt - amit tavaly év elején rohamtempóban vezettek be - szabályozási pontatlanságok, hiányosságok miatt kell módosítani. Az erről szóló javaslatot a múlt héten nyújtotta be a parlamentnek Palkovics László innovációs miniszter - írtuk meg a héten. Az egyik ilyen pontosítással például visszateszik a törvénybe azt a részt, amivel a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő tanulók ingyenes oktatását biztosítják.

Ismét előkerült a nyelvvizsgamentesség kérdése

A héten írtunk róla, hogy 25 ezer diploma ragadhat benn az egyetemeken, ha nem lesz újabb nyelvvizsga-amnesztia. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) ezért azt javasolja az innovációs minisztériumnak, hogy idén is adják ki a végzős egyetemistáknak és főiskolásoknak a diplomát nyelvvizsga nélkül. A hallgatók egy része ugyanis nem tudta megszerezni a bőrkötétes bizonyítványt – márciusban a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak. A csütörtöki kormányinfón azonban Gulyás Gergely Miniszterlnökséget vezető miniszter azt mondta, még nem született döntés az ügyben, de szerinte "érdemes a diplomát a nyelvtudáshoz kötni".

A Nyelvtudásért Egyesület is úgy véli, elsősorban nem a nyelvvizsgamentesség jelentene megoldást a végzős egyetemistáknak. Szerintük, nem a járvány, hanem más okok állnak a nyelvvizsga nélkül egyetemet végzők magas száma mögött, a tavaszi vizsgaszezonban pedig nem szereznek kevesebben bizonyítványt, mint korábban.

Konzultációt indít a főváros a Fudan Egyetem miatt

Júniusban indul a Főváros Fudan Egyetemmel kapcsolatos konzultációja – jelentette be Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestere és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere hétfőn. Hozzátették: a kormány tervei úgy zsúfolnák össze a Diákváros koncepcióját, hogy annak az értelmét adó funkciói csorbulnának. A kormányt tulajdonképpen arra akarják rávenni, hogy tartsa magát a 2019. decemberében megkötött megállapodásukhoz - mondta el a főpolgármester.

Még mindig nem mindegy, hol szerez diplomát az ember

Bruttó 345 468 – ennyi az alapszakos pályakezdők átlagfizetése egy friss felmérés szerint. A legjobban még mindig az informatikusok keresnek, de az államtudományi és a műszaki képzéseken diplomázók is 400 forint feletti bruttó bérrel számolhatnak. Itt megnézhetitek a részletes statisztikákat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.