Érettségi tisztázó: idén máshogy számítják ki az érettségi vizsgák eredményeit?

Változik-e a pontszámítás most, hogy a szóbeli érettségik elmaradnak a legtöbb tárgyból. Ebben a cikksorozatunkban az idei szabályokkal kapcsolatban felmerülő legfontosabb részleteket tisztázzuk.

  • Csik Veronika

A vizsgák százalékos eredményét a megszervezett vizsgarészek összeredményéből számítják ki idén is – írja az Oktatási Hivatal. Ha egy tárgyból több vizsgarész is van (pl. emelt szintű idegen nyelv), akkor minden vizsgarészből legalább tizenkettő (12) százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kaphassatok. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgájára elégtelen eredményt kap.

Milyen százalékok számítanak?

Középszintű vizsga esetében:

  • 80-100% elérése esetén jeles (5),
  • 60-79% elérése esetén jó (4),
  • 40-59% elérése esetén közepes (3),
  • 25-39% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Emelt szintű vizsga esetében:

  • 60-100% elérése esetén jeles (5),
  • 47-59% elérése esetén jó (4),
  • 33-46% elérése esetén közepes (3),
  • 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  • 0-24% elérése esetén elégtelen (1).

Arra, hogy milyen esetekben lesz mégis szóbali viszga, annak ellenére, hogy a központi vizsgák elmaradnak - ebben a cikkben válaszoltunk. Azt pedig, hogy kell-e maszkot viselni az írásbelin, itt nézhetitek meg. Arra pedig, hogy mikor kezdődnek a vizsgák idén, itt válaszoltunk. Azt pedig, hogy milyen szabály vonatkozik azokra, akik nem tudnak elmenni az írásbelire, betegség vagy karantén miatt, itt gyűjtöttünk össze mindent. Itt nézhetitek meg a szabályt arról, kik javíthatnak szóban az idei érettségin.

Az érettségire vonatkozó többi szabályt itt olvashatjátok el, a 2021-es vizsgaidőszakban folyamatosan frissülő tartalmunkat pedig itt találjátok. 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.