Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Idén nem lesznek szóbeli vizsgák, de mit tehetnek azok, akiknek rosszabbul sikerül az írásbeli? Ebben a cikksorozatunkban az idei szabályokkal kapcsolatban felmerülő legfontosabb részleteket tisztázzuk.
Lehet-e szóbelin javítani, ha az írásbeli rosszul sikerült?
Az Oktatási Hivatal válasza szerint bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén, feltéve ha az írásbelin eléritek a tizenkettő százalékot (de nem éritek el a huszonöt százalékot), szóbeli vizsgát kell szervezni, így az ott szerzett eredménnyel a vizsga még sikeres lehet. Azonban, ha nem a bukáshatáron billegtek, nem javíthattok szóban, hiszen a szóbeli vizsgák alapvetően nem lesznek megtartva idén.
Hozzáteszik, középszinten mozgóképkultúra és médiaismeret és vizuális kultúra tárgyaknak nem létezik szóbeli vizsgarésze, így a fenti rendelkezés ezekre a vizsgatárgyakra nem alkalmazható. A vizuális kultúra vizsgatárgy esetén, ha az írásbelin megvan a tizenkettő százalék, de nem éritek el a huszonöt százalékot, "szóbeli jellegű gyakorlati vizsgarészt lehet és kell megszervezni" - ez a portfólió megvédését jelenti, aminek feltétele, hogy a portfóliót az előzetes értekezletig leadjátok.
A dráma vizsgatárgynak az írásbeli vizsgarész mellett két különálló, egy gyakorlati és egy szóbeli vizsgarésze van, így, ha az írásbelin eléritek a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonötöt, a szóbeli vizsgarészt lehet és kell megszervezni, de drámából a gyakorlati vizsgák ebben az esetben sem kerülnek megszervezésre.
Fontos, hogy ez a fenti a szabály nem vonatkozik az emelt szintű vizsgákra - emeli ki az OH.
Arra, hogy milyen esetekben lesz mégis szóbali viszga, annak ellenére, hogy a központi vizsgák elmaradnak - ebben a cikkben válaszoltunk. Azt pedig, hogy kell-e maszkot viselni az írásbelin, itt nézhetitek meg. Arra pedig, hogy mikor kezdődnek a vizsgák idén, itt válaszoltunk. Azt pedig, hogy milyen szabály vonatkozik azokra, akik nem tudnak elmenni az írásbelire, betegség vagy karantén miatt, itt gyűjtöttünk össze mindent.
Az érettségire vonatkozó többi szabályt itt olvashatjátok el, a 2021-es vizsgaidőszakban folyamatosan frissülő tartalmunkat pedig itt találjátok.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).