Érettségi tisztázó: minden szabály, amit idén tudni kell a szóbeli vizsgákról

Mikor és kinek kell szóbeliznie idén, annak ellenére, hogy 2021-ben sem lesznek központi szóbeli vizsgák a járványhelyzet miatt. Összeszedtük a szóbelire vonatkozó szabályokat.

  • Csik Veronika

A 2021-es májusi érettségi vizsgaidőszakban - hasonlóan a 2020-as szezonhoz - a szóbeliket és a gyakorlati vizsgarészeket alapvetően nem tartják meg. Persze kivételek idén is vannak, akkor ugyanis meg kell szervezni a középszintű szóbeli vizsgát, ha az adott tárgyból ezen a szinten egyébként csak szóbeli vizsgarész van. A rendeletben külön kitérnek arra is, hogy idén tesiből szóbeli és gyakorlati vizsgát is kell szervezni - azonban úszás és küzdősport nem lesz.

Ugyancsak meg kell szervezni a szóbelit, ha valaki az igazgató (szakértői bizottság véleményére alapozott) döntése alapján

  • írásbeli, gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
  • mentesül az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész alól,
  • emelt szintű vizsgával szóbeli típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget szeretne szerezni, vagy
  • emelt szintű célnyelvi vizsgával szóbeli típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget szerezne.

A rendelet szerint megszervezett szóbeli vizsgarészt egyszer teljesíthetitek.

Fontos, hogy a fent említett „szóbeli nyelvvizsga-egyenértékűség” nem egyenlő az emelt szintű érettségivel megszerezhető nyelvvizsgákra. Ugyanis a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül kell megállapítani - áll a rendeletben. Vagyis ha emelt szinten legalább 60%-ot értek el egy nyelvi érettségin, B2-es, komplex típusú, ha 40–59%-ot, akkor pedig B1-es, komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül az érettségitek.

Ugyanez érvényes a nemzetiségi nyelvnél is. Ha nemzetiségi nyelv és irodalomból emelt szinten legalább 60%-ot értek el, és legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tettetek, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű lesz az érettségitek.

Lehet javítani szóban?

Igen, de csak akkor, ha nagyon rosszul sikerült az írásbeli. A szóbelit akkor engedik a szabályok, ha az adott vizsgatárgyból a középszintű írásbeli vizsgátok teljesítménye elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot.

Milyen szabályok lesznek az idei érettségin? Mikor kezdődnek a vizsgák, és kötelező lesz-e a maszkhasználat? Minden fontos kérdésre megtaláljátok a választ ebben az anyagban.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu