Pénteken titeket kérdeztünk arról, hogy fogadtátok a bejelentést, miszerint idén sem lesznek szóbeli érettségik. Olvasói levelekből válogattunk.
Megmondom őszintén én kifejezetten örülök annak, hogy nem lesz szóbeli. Természetesen vannak tárgyak amiken húz a szóbeli, viszont én úgy érzem nem lettem volna képes minden tételt megtanulni
- írta egy olvasónk a pénteki bejelentés után. "Szerintem nagyon korrekt döntés volt, hogy idén sem lesz szóbeli számonkérés" - írta egy másik végzős.
Persze van, aki nem ért egyet a döntéssel. Egy olvasónk azt írt, szerinte rendkívül elkeserítő az egész helyzet, miután lassan egy tanévnyi időt otthon kellett tölteniük a számítógép előtt.
Azonban ez koránt sem jelenti azt, hogy az egész napot lustálkodással és szórakozással töltjük. Épp ellenkezőleg, napokat töltöttünk a szóbeli tételek kidolgozásával, sokunknak már mind előre meg volt írva. A mai tegnapi hír azonban a maradék motivációnkat is elvette
- mesélte az egyik vidéki gimnázium végzős diákja. Szerinte azért érthetetlen a döntés, mert szóbelin általában maximum 6-8 fő van a teremben a tanárokkal együtt, egymástól megfelelő távolságra. Náluk az őszi vizsgaidőszakban egy plexifal akadályozta meg a tanárok és diákok közötti fertőzés lehetőségét, ezen felül a maszk használata is kötelező volt. Másrészt úgy gondolja, a szóbeli kompetenciánk mérése is része az érettséginek, "enélkül szerintem nem kapunk egy teljes értékű érettségit" - írta.
Véleményem szerint a szóbeli érettségik lehetőségét választhatóvá kellene tenni, ezáltal is csökkenne a csoportosulás esélye, továbbá lehetőségünk nyílna a megfelelő pontszám megszerzésére a továbbtanulásunk érdekében
- tette hozzá.
Milyen lesz a vizsga?
Pénteken Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondott bizonyos részleteket a vizsgák menetéről. Nem lesz szóbeli vizsga - mondta, azonban idén megtartják az előrehozott vizsgákat. Természetesen, ahol nincs írásbeli, ott lesz szóbeli vizsga, és a mentességeket idén is alkalmazzák. Nem változik a szabály, miszerint teljesértékű lesz minden vizsga a szóbeli nélkül is - ez vonatkozik az idegen nyelvű vizsgákra is, így az adott érettségikért 2021-ben is jár majd a nyelvvizsga.
Javítani majd idén is lehet szóban, ha valaki nem érte el a 25 százalékot, de elérte a 12 százalékot az írásbelin. Tesiből lesz azonban eltérés, itt szóbeli és gyakorlati vizsgák is lesznek, ez utóbbiban azonban nem szerepel majd az úszás és a küzdősport, ugyanis ott nagyobb a megfertőződés veszélye.
Ha valaki nem jelenik meg, akkor a javító vagy a pótló vizsgák utasításától el kell tekinteni – mondta az államtitkár, azonban kiemelte azt is, hogy az érettségi idén sem kötelező, aki úgy dönt, hogy nem megy el a vizsgára, idén is (szeptember 30-ig) visszaigényelheti a befizetett vizsgadíjat. Az egészségügyi szabályok sem változnak – mondta Maruzs Zoltán -, egyszerre csak 10 vizsgázó lehet egy teremben, lesz kézfertőtlenítő és lázmérés is. Erről bővebben itt írtunk.
Ha ti is idén érettségiztek, akkor mondjátok el nekünk Facebookon vagy e-mailben az [email protected] címen, hogyan fogadtátok a bejelentést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
