Milyen esetekben jár pluszpont esélyegyenlőség címén a 2021-es felvételin?

Ezen a jogcímén 40 többletpontot kaphatnak a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyereket gondozó jelentkezők az idei felvételin is. Mutatjuk a részleteket.

  • Tóth Alexandra

A hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, illetve gyereket gondozó felvételizők akkor kaphatják meg a 40 többletpontot, ha az adott állapot a felvételi tájékoztató és 2021. július 8. - a hiánypótlás határideje - között fennáll, és a jogosultságot megfelelően igazolják.

Majdnem minden alap- és osztatlan szakon, illetve felsőoktatási szakképzésen jár a többletpont, kivéve a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakokat, az edző és a szakoktató alapszakot és a művészeti tanárképzést, ahol kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.

Hátrányos helyzet

A hátrányos helyzetért azok a 25 évnél fiatalabb jelentkezők kaphatnak többletpontot, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, és ez alapján - a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával egyidejűleg vagy később, külön döntésben - a település jegyzője vagy a gyámhatóság megállapítja, hogy a jelentkező hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetről való döntést mindkét esetben kérelmezni kell, és a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamban kell fennállnia.

A hátrányos helyzetet akkor állapítják meg, ha alacsony a szülők iskolai végzettsége vagy foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között él a jelentkező. Halmozottan hátrányos helyzetű, akinek esetében ezek közül legalább kettő fennáll, továbbá az, akit nevelésbe vettek vagy azt követően utógondozói ellátásban részesül és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

Fogyatékosság

Ezen a jogcímen kaphat többletpontot a mozgásszervi fogyatékosssággal élő, az érzékszervi fogyatékossággal élő, a beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.), a pszichés fejlődési zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás és figyelemzavar, magatartásszabályozási zavar stb.), vagy autizmus spektrum zavarral küzdő jelentkező. Ezek a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott sajátos nevelési igénynek felelnek meg.

Nem minősül fogyatékosságnak a tanulási nehézség, és nem jár többletpont tartós vagy krónikus betegségért (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) sem.

A fogyatékosságot, illetve a sajátos nevelési igényt részletes szakértői véleménnyel kell igazolni. A fogyatékosság megnevezését és/vagy a BNO-kódját rögzíteni kell az E-felvételiben - olvasható a felvételi tájékoztatóban.

Gyermekgondozás

A gyereket gondozók közül annak jár a 40 pont, aki

  • fizetés nélküli szabadságon lévő és ezzel párhuzamosan CSED, ÖD, GYES, GYET, illetve GYED ellátásban részesülő, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe, vagy
  • csecsemőgondozási díjban (CSED), vagy
  • örökbefogadói díjban (ÖD), vagy
  • gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), vagy
  • gyermeknevelési támogatásban (GYET), vagy
  • gyermekgondozási díjban (GYED), vagy
  • gyermekek otthongondozása díjában (GYOD), gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjban részesül.

A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.