"34 nap van hátra, de nincs semmi segítségünk" - így éreznek az idei érettségizők

„Még arra sincs lehetőségünk, hogy az iskolában kiscsoportos foglalkozásokon vegyünk részt, mert egy tanárunk megfertőződött, és azóta leállították a személyes konzultációkat” – írta az Eduline egyik olvasója, aki idén érettségizik. Hétfőn azt kérdeztük tőletek, érettségizőként mit gondoltok a jelenlegi helyzetről, hogyan látjátok a felkészülési időszakot, és mit gondoltok az iskolák április 19-i nyitásáról. Rengeteg e-mail érkezett, ezekből válogattunk.

  • Csik Veronika

Nem volt lehetőségünk arra, hogy rendesen felkészüljünk. Akik átestek a víruson, mint például jómagam, tudom, hogy az érettségi mellett milyen gondokkal kell még megküzdenünk. Apukám kórházba került, én beteg voltam, ami miatt szintén kiesett egy-két hét a tanulás menetéből

– írta egyik olvasónk. "Amit az online oktatás nyújtott nekünk, az egy nagy nulla. Ez nem a tanáraink hibája, ők minden tőlük telhetőt megtesznek, de online nem lehet érettségire készülni" – írta egy másik középiskolás. Egy másik olvasónk úgy fogalmazott, „hagyományos oktatás nélkül nem lehet hagyományos érettségit tartani”.

Motiválatlanok, fáradtak, pánikolnak 

Hétfőn tettük közzé felhívásunkat - arra kértük az idén érettségizőket, hogy írják meg, mit gondolnak az egy hónap múlva kezdődő érettségi szezonról, mennyire tudtak felkészülni az elmúlt hónapokban a vizsgákra. Rengeteg e-mail érkezett, ezekből egyértelműen kirajzolódik: a legtöbb, hónapok óta otthon tanuló végzős fáradt és motiválatlan. Sokan küzdöttek olyan problémákkal a felkészülés alatt, amelyre nem találtak megoldást: beteg tanárok vagy fertőzés a családban, esetleg eszközhiány.

Nyomasztó ez az egész. A legrosszabb az egészben, hogy 34 nap van hátra, és még semmi sem biztos, és itt nem csak arról van szó, hogy lesz-e érettségi vagy sem. Nem biztos, hogy fel tudtunk készülni maradéktalanul, nem biztos, hogy oda tudjuk tenni magunkat májusban, nem biztos, hogy nem betegszünk le, nem biztos, hogy nem kerülünk karanténba, és végezetül még a legoptimistább és legfelkészültebb diákok számára is bizonytalanná vált a sikeres felvételi. Ilyen kételyek között hogy ne legyen ideges, hogy ne őrölje fel magát az ember?

- összegezte egy végzős olvasónk. Nincs egyedül, nagyon sokan érzik így magukat.

Vissza vagy nem vissza

A kérdésünk nem csak az érettségi felkészülésre vonatkozott, arra is kíváncsiak voltunk, mit gondoltok az április 19-re tervezett iskolanyitásokról - ebben a témában is rengeteg levelet kaptunk, sőt egy szavazásban is elmondhatjátok a véleményeteket. A visszajelzések egyértelműek: az érettségizők nem szívesen mennének vissza a tantermekbe.

"Szerintem az utolsó két hét jelenléti óráunak nem sok értelme van, de nem ellenkezem a kormány döntéseivel" - írta egy olvasónk, hozzátéve: "ha én mint érettségiző rendeletet hozhatnék az érettségivel kapcsolatban, csak annyit tennék, hogy az írásbeli érettségin csak a személyes órákon átvett tananyagokat tenném bele, illetve ha nem is törölném el a szóbeli érettségit teljes mértékben, a tételek számát csökkenteném. Tantárgyanként a tételek számát felére redukálnám."

"Két hét felkészülése már szinte semmit sem ér, emellett számos kollégistának lenne plusz kellemetlenség" – írta egy másik érettségiző. Egy másik végzős szerint az idén érettségizőknek többet ártana, mint használna, ha visszarángatnának őket arra a két hétre. Szerinte ugyanis hónapok óta senkivel se találkoztak a családon kívül, "az immunrendszerünk teljesen le van gyengülve, a legkönnyebb megfázás is rengeteg diákot dönthet le a lábáról, ami az érettségi végső hajrájában, illetve a vizsgák idején nem lenne túl szerencsés."

„Személy szerint (ezzel nem vagyok egyedül) nem szeretnék két hétre visszamenni az iskolába. Miért? Amikor tizenkettedik elején visszamentünk, az első hetekben csak arról volt szó, milyen érzéseink voltak az online oktatásban, hogyan éltük meg stb. A tanáraink már mondták, ha visszamegyünk, egy-két óra úgyis beszélgetéssel menne el az így is szűkös időnkből. Valószínű, ha visszamennénk, ez lenne” – véli egy másik gimnazista.

A legtöbben egyébként lemondanának a szóbeli vizsgáról, vagy választhatóvá tennék azt. Nemrég petíció is indult, sokan ugyanis a tavalyi döntéshez hasonlóan a szóbeli vizsgák eltörlését kérik a kormánytól, a mai napig ezt több mint 22 ezren írták alá. Ez a petíció azonban önmagában sok ellentétet váltott ki a készülő érettségizők között. Egy végzős - aki korábban hosszú posztban foglalta össze tapasztalatait és véleményét - szerint ez a petíció sokakból mérhetetlenül nagy ellenszenvet váltott ki az idei érettségizőkkel szemben.

Tegnap délelőtt óta tömegével kapjuk az érettségizők leveleit, köszönjük, hogy megosztjátok velünk tapasztalaitokat!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.