Megjelent a Magyar Közlönyben, hogyan néznek majd ki az új érettségi vizsgák 2023-tól, annak ellenére, hogy a minisztérium azt nyilatkozta: a részletes vizsgakövetelmények tavasszal, további egyeztetések után lesznek elérhetőek.
Az új tervek a szaktanárok szerint finoman szólva sem viszik előre a követelményrendszert. A nyilvánosságra hozott anyagok szerint középszinten eltűnik a választható érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás az első feladatlapból, helyette 20 pontos irodalmi feladatsor lesz. Illetve eltűnik az összehasonlító szövegalkotás is a második részből, helyette témakifejtő esszé választható majd.
A jelenlegi rendszerben a középszintű magyar feladatlap első része egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. Ebben vagy egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatot kell választaniuk az érettségizőknek. Az érettségi második részében két különböző szövegalkotási feladatból kell szintén egyet választani. Ez lehet vagy egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása vagy két mű megadott szempontú összehasonlító értelmezése. Ez azonban a tervek szerint megváltozik 2023-tól.
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke Facebookon posztolt a magyarérettségi átalakításáról. Szerinte "a műértelmezés elkerülését lehetővé tévő átfogó téma a 2005-ös érettségi bevezetése óta avult régiség. Műveltségi teszt - effajta ismeretközpontú írásbeli - pedig a magyar érettségi történetében először lesz. Ez nagyjából az irodalomtanítás 1978 előtti, reformtankönyvek előtti állapotához való visszatérés."
A Magyar Közlönyben megjelent részletek szerint ilyen lesz majd a magyarérettségi:
Mi lesz az érettségikkel?
Tavaly nyár végén, nagyobb felhajtás és komolyabb magyarázat nélkül került bele a Magyar Közlönybe a döntés, miszerint 2020-ban november 30-i hatállyal az eddigi érettségi követelményekről szóló rendelet már nem érvényes, a rendszer megváltozik.
A váltásra azért kerülhetett sor, mert 2020-tól felmenő rendszerben életbe léptek a módosított Nemzeti alaptanterv (nat) új szabályai. Ezek alapján az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől már az új alaptanterv mentén tanulnak, új könyvekből. A tervek szerint a nat-osztályok (azaz a mostani kilencedikesek) lesznek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek majd.
Az érettségi módosított szabályai felmenő rendszerben lépnek életbe, a 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig az eddigi követelmények szerint zajlanak majd az érettségik, a módosításnak tehát semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra - nyilatkozta korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
