Videóchaten, kiscsoportos konzultációkon, különböző projektmunkákkal, gyakorlófeladatokkal próbálják felkészíteni a végzősöket az érettségire a középiskolák, amelyek lassan három hónapja szervezik az oktatást digitális formában. A kényszermegoldások a tanároknak komoly többletterhet jelentenek, ráadásul meg kell küzdeniük a végzősök bizonytalanságával is, akiknek – fogalmazott az egyik budapesti gimnázium igazgatója – elegük van az online oktatásból.
Tízből nyolc végzős középiskolás tart attól, hogy a digitális oktatási munkarendben megfelelően fel tud-e majd készülni az érettségire, és sikerrel jár-e az egyetemi felvételin – ez derült ki egy friss felmérésből. Nem véletlen, hogy több szervezet kéri a kormánytól, hogy ha az alsóbb évfolyamokat nem is, legalább a végzősöket engedjék vissza az osztálytermekbe, hogy hagyományos formában tanulhassanak a májusi érettségi vizsgákra.
A diákok (és az őket felkészítő tanárok) számára némi reményt adott Orbán Viktor két héttel ezelőtti bejelentése. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban azt mondta: elképzelhető, hogy változtatnak az oltási terven, és az érettségizőket, valamint az őket oktató tanárokat előrébb veszik, így vissza lehetne engedni a végzős osztályokat az iskolákba, hogy hagyományos formában készüljenek fel a májusi érettségire. A miniszterelnök múlt hétre ígért döntést, ám a múlt csütörtöki Kormányinfón mindössze annyi derült ki, hogy március 1-ig maradnak a járványügyi korlátozások. Igaz, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette azt is, azt remélik, hogy még a vizsgák előtt tudnak változtatni a középiskolákra vonatkozó szabályokon.
A középiskolák így aztán különféle megoldásokkal próbálják felkészíteni a diákokat – van, ahol kiscsoportos konzultációkat tartanak kéthetente, máshol videóchaten tartanak felkészítő foglalkozásokat.
Órák helyett kiscsoportos konzultációk
A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban a végzősök óráinak jelentős részét online tartják meg, a többi órán pedig gyakorlófeladatokat, beadandókat vagy projektmunkákat kapnak a diákok. Emellett kihasználják azt a lehetőséget is, hogy a szabályok megengedik a kiscsoportos személyes konzultációkat – mondta az Eduline-nak Pásztor Attila, az intézmény igazgatója, aki azt is hozzátette: így, hogy továbbra is marad a távoktatás, a tagozatspecifikus és az érettségi tárgyakból, valamint a fakultációs órákból rendszeres kiscsoportos foglalkozásokat terveznek. „Ezek különösen fontosak a kísérletes részt is tartalmazó érettségikre készülésnél” – magyarázta.
Mindez persze tovább növeli a tanárok óraszámát, pedig a digitális munkarend már önmagában többletmunkát jelent, például az írásbeli munkák egyéni értékelése miatt. „Ezt a többletterhet tanáraink a diákok sikeres felkészítése érdekében vállalják” – szögezte le.
Pásztor Attila szerint az emelt szinten érettségizők felkészítése is a terveknek megfelelően alakul, az osztályfőnökökön keresztül rendszeresen kérnek visszajelzéseket a diákoktól, és igyekeznek a kéréseiknek megfelelően alakítani a felkészítés rendjét és módját – már amennyire ezt meg tudják tenni a jelenlegi helyzetben.
A Fazekasban a korábbi évek érettségi feladatsorainak megoldása és átbeszélése mellett a különböző tantárgyakból számtalan háttéranyagot, feladatsort, prezentációt és videót tettek közzé a tanárok, amivel az órai és kiscsoportos foglalkozásokon túl is tudják segíteni a felkészülést. A kötelező érettségi tantárgyakból pedig próbaérettségit is szerveznek.
Pásztor Attila úgy látja, a diákok többsége motivált, határozott továbbtanulási céljaik vannak, és mindent megtesznek a felkészülésért. Azoknak pedig, akiket jobban megvisel a közösségi élet és „az inspiráló közös gondolkodás” hiánya, az osztályfőnökök segítenek átlendülni a nehéz pillanatokon – szintén személyes vagy kiscsoportos találkozásokkal.
Videóchaten készülnek az érettségire
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) más formában készítik fel a végzősöket az érettségire, minden órát videóchaten keresztül tartanak meg – méghozzá az órarendben szereplő időpontban. „A végzősök számára vannak konzultációs órák, laborórák, beszámolók, számonkérések személyes jelenléttel, de arányaiban nem túl sok. Viszont tervezzük a személyes jelenléti konzultációk sűrítését” – mondta az Eduline-nak Baranyai István évfolyamvezető. Hozzátette azt is, hogy a felkészítés az emelt szintű érettségire sem okoz problémát, de a hatékonyság kérdéses lehet, a számonkérés ugyanis nehezen megoldható, így a tanároknak nincs igazán jó rálátásuk a diákok felkészültségének szintjére. Aki pedig kicsit is nehezebben követi az anyagot, az jobban lemarad, mint ha hagyományos oktatás lenne, és a végzősök bent ülnének az órán.
Nehézséget jelenthet a diákok lelkiállapota is. Baranyai István szerint a végzősökre a legrosszabb hatással a bizonytalanság van, nagyon nehezen tudnak a hosszú távú céljaikra koncentrálni – hiszen rövid távon sem látják, mi fog velük történni. Baranyai István úgy látja, nincs megfelelő recept arra, hogyan lehetne fenntartani a diákok érdeklődését, motivációját a jelenlegi helyzetben. Ők sem a tanulmányi eredmények romlásától tartanak, hanem a rövid és hosszú távú pszichés hatásoktól. „Mindenki próbálja elképzelni, hogy a kedves vagy borzalmas tinédzserkori emlékeiből hiányoznak a bulizások, a nagy beszélgetések, a flörtölések a buszon vagy a suliban, a kirándulások, a győztes és vesztes meccsek és még rengeteg öröm és bánat – ami most hosszú hónapokra el lett véve ezektől a diákoktól” – mondta.
„Örömmel jöttek, elegük van az online oktatásból”
Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában kéthetente, heti két napban van lehetőségük a végzősöknek arra, hogy kiscsoportos, „hagyományos”, vagyis jelenléti oktatásban vegyenek részt. Ez nem kötelező, de eddig minden diák kihasználta az alkalmakat, és bementek a speciális órarendű napokra. Örömmel jöttek, elegük van az online oktatásból – fogalmazott az Eduline-nak Csapodi Zoltán, a gimnázium igazgatója.
Ezek a személyes konzultációk azonban többletterhet jelentenek a tanárok számára, hiszen ahol nagyobb a csoport, ott azt meg kell bontani, a tanároknak kétszer kell megtartaniuk az órát. A Trefortban élő online órákat tartanak, nem videós anyagokat küldenek a diákoknak – úgy látják, így tudnak érdemben foglalkozni velük és válaszolni a kérdéseikre. A tanárok beszámolói alapján a felkészítés az emelt szintű érettségikre zökkenőmentesen zajlik.
Ugyanakkor azt is érzékelik, hogy a diákok egyre inkább elvesztik az érdeklődésüket a távoktatás iránt. Bár kevés lehetőség van, de igyekeznek különböző módszerekkel motiválni a tanulókat. „A nyelvtanárok élnek a kiterjesztett Zoomon a kiscsoportra bontás lehetőségével, hogy több legyen az interakció a diákok között, a természettudományos kollégák a Wacom-táblát használják, amely a tanár kézírását vetíti ki a felületre, a többi tárgyból pedig igyekeznek projektszerű feladatokat is adni” – mondta Csapodi Zoltán, aki szerint a középfokú iskolákat újra kellene nyitni, de a maszkviselés kötelezővé tételével.
Milyen lesz az idei érettségi?
A közelgő érettségikkel kapcsolatban egyébként egyre több diákban, tanárban és szülőben fogalmazódnak kérdések. Az erőforrás-minisztériumot is rengetegen keresik ezekkel, a válasz azonban mindig ugyanaz. "A kormányzat nem kíván változtatni az érettségi vizsgáztatás szabályain, mivel az érettségi vizsga összefügg a felvételi eljárással, így minden diák érdekelt abban, hogy a vizsgán megmutatkozó tudását és eredményét figyelembe vegyék továbbtanulása szempontjából" - válaszolta Rétvári Bence a minisztérium államtitkára Ander Balázs jobbikos országgyűlési képviselő legutóbbi kérdésére.
Az érettségi körüli tisztázatlan kérdésekről itt írtunk bővebben. A 2021-es vizsgákkal kapcsolatos legfrissebb híreket pedig itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
