Februárban kezditek az egyetemet? Itt nézhetitek meg, milyen ösztöndíjakat kaphattok

A legtöbb egyetemen vagy főiskolán akkor is számíthattok támogatásokra, ha a keresztféléves felvételin jelentkeztek a felsőoktatásba. Most megmutatjuk, hol tudjátok megnézni, hogy egyes intézményekben milyen jogcímeken és mekkora összegeket adnak.

  • Eduline

A felvételi tájékoztatóban nemcsak a jelentkezés menetéről, a pontszámításról és a többletpontokról olvashattok, hanem arról is, milyen hallgatói juttatásokra számíthattok, illetve pályázhattok, ha felvesznek benneteket a kiszemelt egyetemre vagy főiskolára. Az egyes intézmények hallgatói részére adható támogatások fontosabb jogcímeit és az intézmények által meghatározott összegeket ebben a táblázatban nézhetitek meg.

Azt viszont fontos leszögezni, hogy ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek. A támogatások részletes szabályairól, rendszerességéről és a pontos összegekről az adott egyetemen, főiskolán kell érdeklődnötök. A táblázat egyébként is csak a tanulmányi ösztöndíjat, a szakmai, tudományos ösztöndíjat, a közéleti ösztöndíjat, a rendszeres szociális ösztöndíjat, illetve a rendkívüli szociális ösztöndíjat tartalmazza. Az intézmények pedig a felsoroltakon túl is adhatnak ösztöndíjakat - például tanulmányi versenyekért vagy éppen a diákszervezeti tevékenységeitekért -, ezért mindenképpen érdemes külön utánajárnotok, hogy mi mindenért kaphattok támogatást.

A hallgatói ösztöndíjakról, támogatásokról szóló összes cikkünket itt nézhetitek meg, a keresztféléves felvételiről pedig itt olvashattok részletesen.

Ezeket a dokumentumokat nem kell külön feltöltenetek a keresztféléves felvételihez

A keresztféléves felvételin - csak úgy, mint az általános eljárás során - már a jelentkezéskor fel kell töltenetek minden olyan dokumentumot, ami rendelkezésetekre áll. Van azonban néhány doksi, amivel nektek nem kell foglalkozni. Mutatjuk, melyek ezek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.