Rekordkevesen kezdik el az egyetemet szeptembertől

2020-ban az általános felvételi eljárásban összesen 91 460-an jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük ősztől 68 112-en kezdhetik el felsőfokú tanulmányaikat. Magyar állami ösztöndíjasként 55 521-en tanulhatnak tovább, és 12 591 hallgatónak tandíjat kell fizetnie.

  • Eduline

Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.

Korábban már írtunk róla, hogy a 2020-ban felvételizők száma az elmúlt 19 éve negatív rekordja: 2001 óta nem voltak olyan kevesen, mint most. Idén összesen 91 460-an jelentkeztek felsőoktatásba - 51 138-an lányok és 40 322-en fiúk. A lányok közül 30 602-en, a fiúk közül pedig 26 091-en felvételiztek nappali munkarendű, alap- és osztatlan szakokra.

Az Oktatási Hivatal közleményéből kiderül, hogy ősztől 68 112-en kezdhetik el a felsőfokú tanulmányaikat. Ez több mint tízezerrel kevesebb a tavaly felvettek számánál - akkor 78 980 diáknak lett sikeres a felvételije. Idén állami ösztöndíjasként 55 521-en tanulhatnak tovább, és 12 591 hallgatónak tandíjat kell fizetnie.

A legtöbb jelentkezőt – összesen 9 918 hallgatót – idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel. Az alap- és osztatlan, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzések közül, a legalább 20 főt felvett szakok esetében a legtöbb pont (445) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakára kellett.

A felsőoktatási intézmények, illetve fenntartóik az Oktatási Hivatal közreműködésével több tényező (pl. a jelentkezők szándéka, eredményei és az intézmények kapacitása) figyelembe vételével határozták meg a felvételi ponthatárokat.

Mi következik ezután?

Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőnek elküldi az úgynevezett besorolási döntésről szóló határozatot, amit az E-felvételi felületéről tudtok majd letölteni - a dokumentum elérhetővé válásáról e-mailt fogtok kapni legkésőbb 2020. augusztus 5-ig.

Megvannak a 2020-as ponthatárok: ennyivel lehet bekerülni a 10 legnépszerűbb alapszakra

Nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi ponthatárait - mutatjuk, hány pont kellett a legnépszerűbb, több ezer jelentkezőt vonzó alapszakokhoz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.