Rekordkevesen kezdik el az egyetemet szeptembertől

2020-ban az általános felvételi eljárásban összesen 91 460-an jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük ősztől 68 112-en kezdhetik el felsőfokú tanulmányaikat. Magyar állami ösztöndíjasként 55 521-en tanulhatnak tovább, és 12 591 hallgatónak tandíjat kell fizetnie.

  • Eduline

Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.

Korábban már írtunk róla, hogy a 2020-ban felvételizők száma az elmúlt 19 éve negatív rekordja: 2001 óta nem voltak olyan kevesen, mint most. Idén összesen 91 460-an jelentkeztek felsőoktatásba - 51 138-an lányok és 40 322-en fiúk. A lányok közül 30 602-en, a fiúk közül pedig 26 091-en felvételiztek nappali munkarendű, alap- és osztatlan szakokra.

Az Oktatási Hivatal közleményéből kiderül, hogy ősztől 68 112-en kezdhetik el a felsőfokú tanulmányaikat. Ez több mint tízezerrel kevesebb a tavaly felvettek számánál - akkor 78 980 diáknak lett sikeres a felvételije. Idén állami ösztöndíjasként 55 521-en tanulhatnak tovább, és 12 591 hallgatónak tandíjat kell fizetnie.

A legtöbb jelentkezőt – összesen 9 918 hallgatót – idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel. Az alap- és osztatlan, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzések közül, a legalább 20 főt felvett szakok esetében a legtöbb pont (445) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakára kellett.

A felsőoktatási intézmények, illetve fenntartóik az Oktatási Hivatal közreműködésével több tényező (pl. a jelentkezők szándéka, eredményei és az intézmények kapacitása) figyelembe vételével határozták meg a felvételi ponthatárokat.

Mi következik ezután?

Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőnek elküldi az úgynevezett besorolási döntésről szóló határozatot, amit az E-felvételi felületéről tudtok majd letölteni - a dokumentum elérhetővé válásáról e-mailt fogtok kapni legkésőbb 2020. augusztus 5-ig.

Megvannak a 2020-as ponthatárok: ennyivel lehet bekerülni a 10 legnépszerűbb alapszakra

Nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi ponthatárait - mutatjuk, hány pont kellett a legnépszerűbb, több ezer jelentkezőt vonzó alapszakokhoz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.