Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
2020-ban az általános felvételi eljárásban összesen 91 460-an jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük ősztől 68 112-en kezdhetik el felsőfokú tanulmányaikat. Magyar állami ösztöndíjasként 55 521-en tanulhatnak tovább, és 12 591 hallgatónak tandíjat kell fizetnie.
Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Korábban már írtunk róla, hogy a 2020-ban felvételizők száma az elmúlt 19 éve negatív rekordja: 2001 óta nem voltak olyan kevesen, mint most. Idén összesen 91 460-an jelentkeztek felsőoktatásba - 51 138-an lányok és 40 322-en fiúk. A lányok közül 30 602-en, a fiúk közül pedig 26 091-en felvételiztek nappali munkarendű, alap- és osztatlan szakokra.
Az Oktatási Hivatal közleményéből kiderül, hogy ősztől 68 112-en kezdhetik el a felsőfokú tanulmányaikat. Ez több mint tízezerrel kevesebb a tavaly felvettek számánál - akkor 78 980 diáknak lett sikeres a felvételije. Idén állami ösztöndíjasként 55 521-en tanulhatnak tovább, és 12 591 hallgatónak tandíjat kell fizetnie.
A legtöbb jelentkezőt – összesen 9 918 hallgatót – idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel. Az alap- és osztatlan, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzések közül, a legalább 20 főt felvett szakok esetében a legtöbb pont (445) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakára kellett.
A felsőoktatási intézmények, illetve fenntartóik az Oktatási Hivatal közreműködésével több tényező (pl. a jelentkezők szándéka, eredményei és az intézmények kapacitása) figyelembe vételével határozták meg a felvételi ponthatárokat.
Mi következik ezután?
Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőnek elküldi az úgynevezett besorolási döntésről szóló határozatot, amit az E-felvételi felületéről tudtok majd letölteni - a dokumentum elérhetővé válásáról e-mailt fogtok kapni legkésőbb 2020. augusztus 5-ig.
Megvannak a 2020-as ponthatárok: ennyivel lehet bekerülni a 10 legnépszerűbb alapszakra
Nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi ponthatárait - mutatjuk, hány pont kellett a legnépszerűbb, több ezer jelentkezőt vonzó alapszakokhoz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.