Kíváncsian várjuk, hogy vajon idén hogy alakulnak a ponthatárok, most pedig megnéztük, hogy tavaly mely szakokon voltak a legmagasabbak, vagyis hova volt a legnehezebb bekerülni.
Nemrég írtunk arról, hogy milyen ponthatárokra számíthattok a legnépszerűbb szakokon az idei felvételin, most pedig megnéztük, hogy a 2019-es felvételin, melyik szakokon voltak a legmagasabb ponthatárok.
Az elérhető 500 pontból 490 pontot kellett elérnie annak, aki a Pécsi Tudományegyetem germanisztika alapképzésére szeretett volna bejutni, vagyis itt volt a legmagasabb a ponthatár a tavalyi évben.
Jelentősen magas pontszámot kellett elérni azoknak a felvételizőknek is, akik a Neumann János Egyetem szolnoki nemzetközi gazdálkodás szakára akartak bejutni, egészen pontosan 478 pont kellett a levelező képzés állami ösztöndíjas férőhelyéhez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakán sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár, 476-nál húzták meg.
Az ELTE három tanári képzése is felkerült a legmagasabb ponthatárok listájára: a matematika-orosz, a német-francia, valamint a történelem-latin szakos osztatlan tanári szakhoz is legalább 475 pont kellett. Az ELTE-n a biológia-kémia tanári szakpáron is magas volt a limit, 471 pont, míg a történelem-spanyol osztatlan szakon 472 pontnál húzták meg a határt.
Arról, hogy az idei érettségi szervezése és a szóbelik hiánya befolyásolja-e a pontok alakulását, itt olvashattok bővebben.
Megvan az első maxpontos felvételiző - neki nem kell izgulnia a ponthatárok miatt
Két 100 százalékos, szintén két 99 százalékos és egy 98 százalékos érettségit írt idén egy miskolci diák.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
