Hol voltak a legmagasabb ponthatárok a tavalyi felvételin?

Kíváncsian várjuk, hogy vajon idén hogy alakulnak a ponthatárok, most pedig megnéztük, hogy tavaly mely szakokon voltak a legmagasabbak, vagyis hova volt a legnehezebb bekerülni.

  • Eduline

Nemrég írtunk arról, hogy milyen ponthatárokra számíthattok a legnépszerűbb szakokon az idei felvételin, most pedig megnéztük, hogy a 2019-es felvételin, melyik szakokon voltak a legmagasabb ponthatárok.

Az elérhető 500 pontból 490 pontot kellett elérnie annak, aki a Pécsi Tudományegyetem germanisztika alapképzésére szeretett volna bejutni, vagyis itt volt a legmagasabb a ponthatár a tavalyi évben.

Jelentősen magas pontszámot kellett elérni azoknak a felvételizőknek is, akik a Neumann János Egyetem szolnoki nemzetközi gazdálkodás szakára akartak bejutni, egészen pontosan 478 pont kellett a levelező képzés állami ösztöndíjas férőhelyéhez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakán sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár, 476-nál húzták meg.

Az ELTE három tanári képzése is felkerült a legmagasabb ponthatárok listájára: a matematika-orosz, a német-francia, valamint a történelem-latin szakos osztatlan tanári szakhoz is legalább 475 pont kellett. Az ELTE-n a biológia-kémia tanári szakpáron is magas volt a limit, 471 pont, míg a történelem-spanyol osztatlan szakon 472 pontnál húzták meg a határt.

Arról, hogy az idei érettségi szervezése és a szóbelik hiánya befolyásolja-e a pontok alakulását, itt olvashattok bővebben.

Megvan az első maxpontos felvételiző - neki nem kell izgulnia a ponthatárok miatt

Két 100 százalékos, szintén két 99 százalékos és egy 98 százalékos érettségit írt idén egy miskolci diák.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.