Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Már megkaptátok az érettségi eredményeiteket, a hiányzó dokumentumokat és többletpontokhoz szükséges papírokat is pótoltátok? Akkor itt az ideje, hogy kipróbáljátok a pontszámító kalkulátorunkat, amellyel megtudhatjátok, hány pontot szerezhettek a 2020-as felsőoktatási felvételin.
Most már nagyjából mindenki tisztában van az összes jegyével és pontjával, ami a felvételihez kell. Ha szeretnétek kiszámolni, hogy hány pontot gyűjtöttetek, akkor használjátok az Eduline pontszámító kalkulátorát.
1. lépés: adjátok meg tanulmányi eredményeiteket
Először a 11. és 12. év végi eredményeket kell megadnotok irodalomból és nyelvtanból - ezeket külön-külön kell megadnotok, ugyanis a jegyeiteket a kalkulátor fogja átlagolni -, matekból, történelemből, idegen nyelvből és egy természettudományos tárgyból. Ha a 11. vagy a 12. évfolyamon már nem tanultatok kémiát, fizikát, biológiát, földrajzot vagy természettudományt, annak a két évnek az érdemjegyét kell beírnotok, amelyben utoljára voltak ilyen óráitok.

2. lépés: írjátok be az érettségi eredményeiteket
Adjátok meg a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékát, a harmadik oszlopban pedig jelöljétek, hogy melyik tárgyból tettetek emelt szintű vizsgát. Fontos, hogy többletpontot idén is csak akkor kaptok, ha legalább 45 százalékos eredményt értetek el az emelt szintű érettségin, a tárgy a kiválasztott szakon kötelező vagy választható, és a tárgyból szerzett emelt szintű érettségi alapján számolják az érettségi pontokat. Arról, hogy mi történik, ha a választott szakotokon feltétel az emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot, itt írtunk korábban.
Ezekkel eddig összesen 200 pontot szerezhettek a felvételin – 100-100 pontot kaphattok a tanulmányi pontokra és az érettségi eredmények átlagára is.

Majd jelöljétek meg az Eduline kalkulátorának negyedik oszlopában ("Választott") azt a két tárgyat, amelyek a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgyak – ezeknek a listáját itt találjátok. Ez azért fontos, mert az 500-ból a "második" 200 pontot az így kiválasztott két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolják ki. Ez vonatkozik azokra is, akik például orvosi szakra jelentkeznek. Hiszen ezeken a képzéseken két olyan emelt szintű érettségi tárgyat is választani kell, amik nem szerepelnek a kötelezők között - pl. biológia, kémia vagy fizika.
3. lépés: többletpontok elszámolása
Többletpontot kaphattok nyelvvizsgáért, OKJ-s szakképesítésért, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért, tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményért, sporteredményért és esélyegyenlőség címén is. Az Eduline kalkulátora azonban azt nem tudja ellenőrizni, hogy a kiválasztott képzésen milyen végzettségeket, illetve versenyeredményeket fogadnak el, ezért ezeket csak akkor pipáljátok be, ha ebben a táblázatban már megnéztétek, hogy valóban adnak érte pluszpontot.

4. lépés: már csak egy kattintás van hátra
Ha mindez megvan, már csak rá kell kattintanotok a "számol" gombra - a kalkulátor nemcsak az összpontszámotokat írja majd ki, feljebb görgetve az érettségi és a tanulmányi eredményekből kalkulált részpontszámot is megmutatja.
+1 jó tanács
Ha különböző szakokra felvételiztek, érdemes külön-külön kalkulációkat végezni, hiszen elképzelhető, hogy más-más tantárgyak érettségi eredményét kell beszámítani. Illetve az is fontos, hogy a kalkulátort az alap- és osztatlan szakos felvételi szabályai szerint készítettük el, tehát ha felsőoktatási szakképzésre vagy mesterszakra jelentkeztek, akkor Felvi kalkulátorát érdemes használnotok.
A 2020-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Fontos dátum a felvételizőknek: mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?
Az érettségik múlt héten véget értek, a felvételi azonban még javában tart. A tavaszi ügyintézési időszakban még van időtök pótolni a hiányzó dokumentumokat és a többletpontokhoz szükséges papírokat. De mikor derülnek ki a ponthatárok?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.