A koronavírus-járvány a 2020-as felvételi kapcsán is okozott változásokat - ezeket gyűjtöttük most össze nektek.
Nyelvvizsga pont
Az idei általános felvételin a részvizsga - szóbeli vagy írásbeli - eredményéből kiállított nyelvvizsga-bizonyítványért is ugyanúgy jár a többletpont, mint a komplex nyelvvizsgáért. Középfokú (B2) bizonyítványért 28 pont, felsőfokú (C1) bizonyítványért 40 pont). Erről még többet itt olvashattok.
Alkalmassági vizsgák
A személyes jelenlétet igénylő vizsgát az egyetemeknek, főiskoláknak lehetőség szerint úgy kell megszervezniük, hogy az ne igényeljen személyes érintkezést, és közben végig biztosítani kell a legalább 1,5 méteres távolságot is. Szakonként, egyetemenként eltérő döntés születhetett a kérdésben, a külön-külön meghatározott szabályokat a Felvin egy kiemelt szövegdobozban olvashatjátok, ha az Egyetemek, főiskolák menüpontban megnyitjátok az érintett szakot. Ezekről egyébként még többet itt olvashattok.
Ponthatárok?
A ponthatárok megállapítási rendje nem módosul, továbbra is az utolsó felvett diák pontszáma lesz a végleges szám az egyes képzéseknél - ezt még korábban Maruzsa Zoltán mondta a felvételi ponthatárokról. Jellemzően a jelentkezők száma és teljesítménye miatt szokott emelkedni vagy csökkenni a ponthatár évről évre.
Azt biztosan lehet tudni, hogy sokkal kevesebben jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint az elmúlt években.
Mi a különbség az előzetes és a minimum ponthatárok között?
Mit jelent a minimumponthatár? Mi az az előzetes ponthatár és melyik szakokon húznak ilyet? Mi történik, ha nem éritek el a kijelölt határokat? Itt minden kérdésetekre választ találtok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
