Felvételi változások egy helyen

A koronavírus-járvány a 2020-as felvételi kapcsán is okozott változásokat - ezeket gyűjtöttük most össze nektek.

  • Eduline

Nyelvvizsga pont

Az idei általános felvételin a részvizsga  - szóbeli vagy írásbeli - eredményéből kiállított nyelvvizsga-bizonyítványért is ugyanúgy jár a többletpont, mint a komplex nyelvvizsgáért. Középfokú (B2) bizonyítványért 28 pont, felsőfokú (C1) bizonyítványért 40 pont). Erről még többet itt olvashattok.

Alkalmassági vizsgák

A személyes jelenlétet igénylő vizsgát az egyetemeknek, főiskoláknak lehetőség szerint úgy kell megszervezniük, hogy az ne igényeljen személyes érintkezést, és közben végig biztosítani kell a legalább 1,5 méteres távolságot is. Szakonként, egyetemenként eltérő döntés születhetett a kérdésben, a külön-külön meghatározott szabályokat a Felvin egy kiemelt szövegdobozban olvashatjátok, ha az Egyetemek, főiskolák menüpontban megnyitjátok az érintett szakot. Ezekről egyébként még többet itt olvashattok.

Ponthatárok?

A ponthatárok megállapítási rendje nem módosul, továbbra is az utolsó felvett diák pontszáma lesz a végleges szám az egyes képzéseknél - ezt még korábban Maruzsa Zoltán mondta a felvételi ponthatárokról. Jellemzően a jelentkezők száma és teljesítménye miatt szokott emelkedni vagy csökkenni a ponthatár évről évre.

Azt biztosan lehet tudni, hogy sokkal kevesebben jelentkeztek idén felsőoktatásba, mint az elmúlt években.

Mi a különbség az előzetes és a minimum ponthatárok között?

Mit jelent a minimumponthatár? Mi az az előzetes ponthatár és melyik szakokon húznak ilyet? Mi történik, ha nem éritek el a kijelölt határokat? Itt minden kérdésetekre választ találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.