A 2019-es angol nyelvi érettségiről nagyon pozitívan beszéltek a diákok, emelt- és közép szinten is könnyűnek találták a feladatsort. De tényleg olyan jól is sikerültek a vizsgák?
A tavalyi angol érettségiről magabiztosan jöttek ki a diákok, akkor többen azt mondták, hogy a feladatsor könnyű volt. Egy tanuló még azt is megkockáztatta, hogy „ez az angol érettségi az elmúlt évek legkönnyebb feladatlapja volt”. De milyen jegyeket is takartak ezek a gördülékenyen megoldott érettségik?
2019 májusában több, mint 64 ezren érettségiztek angol nyelvből emelt- és közép szinten. Az Oktatási Hivatal által közzétett statisztikák szerint közép szinten 68,32%-ot értek el a vizsgázók, ami osztályzatban 3,95-ös átlagot jelent. Ez több, mint 4 százalékkal több, mint az előtte éveben megírt tesztek eredménye.
Emelt szinten is emelkedett a százalékos arány: 2018-hoz képest, tavaly 3 százalékkal nőtt a vizsgák összeredménye. 2019-ben 76,19 százalékos érettségi átlagot számoltak az angolból emeltezők körében, ami osztályzatban 4,81-re jött ki.
Érettségi százalékok: így osztályozzák az idei vizsgákat közép- és emelt szinten
Nincs már sok idő hátra, jövő héten elkezdődnek az írásbeli érettségik. Mindenki szeretne jó jegyet kapni a vizsgákra, itt megnézhetitek, hogy hány százalékot kell elérnetek a közép- és az emelt szintű érettségin, hogy meglegyen a négyes, ötös vagy éppen a kettes.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
